Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Az eugenika jogi szempontból

4 lisatio velük szemben gyógyító hatású, egészségük gyarapítására jótékony befolyású lehet. Ennek a tételnek a helyességéhez mint merőben orvosi szakkérdéshez természetesen nem tudok hozzászólani, de ha a dolog tényleg így áll, mint amerikai Íróktól olvastam, hogy a sterilisálás az ily egyénekre üdvös hatású, akkor, ha ez orvosilag megállapíttatott, s a műtétet ily célból maga a beteg vagy ha akaratnyilvánításra képtelen, helyette hozzátartozói vagy egy e célra hivatott hatóság kívánja, ily esetben nézetem szerint is lehet szó a sterilisatio megengedhetőségéről. Az ilyen műtét ugyanis az orvosi beavatkozási jog általános téte lei szerint bírálandó el. Amint az életveszélyes operációt általában vagy a szülő anya életének a megmentése végett a császármetszést egyes államokban maga a Btk., másutt annak hallgatása esetén is a szokásjog, nem tekinti büntetendő cselekménynek, illetőleg a beszámítást kizáró oknak ismeri el, — úgy hasonló feltételek és garanciák mellett nem lehet kifogást tenni az említett esetekben kivételesen és egyenesen gyógyítási célból véghez vitt sterilisatio ellen. Azt hiszem azonban, hogy az ily műtéteknek rendszeressé tétele csak úgy lenne remélhető, ha erről akár a Btk., a biztonsági intézkedések során, akár külön törvény világos rendelkezést tartalmazna. Már ezen okból is szükségesnek vélném, amint ezt már régebben több ízben is kifejeztem, hogy az orvosi beavatkozási jog akár a Btk. revisiója alkalmával, akár önálló törvényben tisztáztassék, illetőleg megfelelően szabályoztassék. 3. A harmadik gyakorlati kérdésről, az eugenikai szempontból kívánatos euthanasia és a magzatölés jogi oldaláról nem szükséges sokat mondanom. Ezt a kérdést a XIX. század egyik legnagyobb német büntető jogásza, K. Binding vetette fel, egy, már az ő halála után, 1920-ban mintegy gyászjelentésként megjelent érdekfeszítő értekezésében, melyhez egy orvosprofesszor kollégája, A. Hoche — aki a Binding értekezését közös megbeszélésükhöz képest kiadta — fejtette ki a kérdés orvostudományi vonatkozásait. (Die Freigabe der Vernichtung lebensunwerten Lebens. Leipzig, 1920.) Binding abból indul ki, hogy az egyénnek souverén joga van nemcsak az életre, de a halálra is. Az öngyilkosság sem nem jogtalan, sem nem jogos, legfeljebb „jogilag nem tiltott' (rechtlich unverbotene) cselekmény. Ha valaki oly szerencsétlen helyzetbe került, akár betegség, akár véletlen baleset vagy sebesülés folytán, hogy valóban ő maga kívánja a mielőbbi halált, hogy szenvedéseitől, az elviselhetetlen kínoktól szabaduljon, az ilyen embernek a halálbasegí tése (Sterbehilfe) nem tekinthető jogi értelemben emberölési cselekménynek, sőt ez tisztára üdvös cselekedet, mert miként A. Hoche mondja: a szenvedésektől való megszabadítás is gyógyítás (Die Beseitung der Qual ist auch Heilwerk). Azonban nemcsak az említett halálravált egyének, de mások is lehetnek ilyen menthetetlenül szerencsétlen helyzetben s emellett oly állapotban, hogy nem is képesek a mielőbbi halál iránti kivánságu-