Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - Az eugenika jogi szempontból

2 elvetették a javaslatokat. (L.: Frankwood E. Williams: Somé Social Aspect oí Mentái Hygiene. Philadelphia. 1930. 23. és Harry H. Laughlin: Eugenical Sterilization. 1926. Utóbbit ismerteti Kantorowicz: Zeitschrift í. cl. ges. Strafrechtswissenschaft. 49. köt, 524. 1.) Az európai államok közül tudtommal ezideig csupán Dánia hozott törvényt a sterilisatio kivételes msgengedhetőségérŐl (ezt azonhan nem sikerült megkerítenem). Ezenkívül épen jelenleg tárgyal a svéd parlament egy ily tárgyú törvényjavaslatot. Ez a javaslat (megjelent a Recueil de documents en matiére pénale et pénitentiaire I. k. 1. füzetében 1931.) a társadalom védelmének az elvéből indul ki. vagyis az eugenikai célzatú sterilisatiot kívánja meghonosítani, midőn az elmebeteg és epileptikus egyénekre nézve, ha ezekről feltehető, hogy utódaik örökölnék az elmebajt vagy az epilepsiát, megengedi, hogy ezeknek vagy jogosult képviselőiknek kifejezett kérésére, a központi orvosi hatóság elrendelhesse a sterilisatiot. Ily irányú kérelem esetén az illetőnek vagy képviselőjének beleegyezése írásban mutatandó be. Ugyanily Teltételek mellett megengedhető a sterilisatio az említett betegségben szenvedőknek akkor is, ha nem képesek gyermekeik eltartásáról gondoskodni és alaposan feltehető, hogy betegségük örökletes. Vájjon sikerül-e ezt a javaslatot törvényerőre emelni, erről ma még nem merek semmit sem mondani. A jelentést tevő V. Almquist szerint a javaslat iránt a legélénkebb érdeklődés mutatkozik Svédországban és sokan csak szerény kísérletnek tekintik, mely ha beválna, útját nyitná az erőteljesebb további lépéseknek. Ami az én egyéni nézetemet illeti a sterilisatio felöl, azt röviden a következőkben összegezhetem. Mint büntetési eszközt, akár mint fő-, akár mint mellékbüntetést, a sterilisatiot jogi szempontból helyeselni nem tudom. Akármennyire fájdalommentes legyen a vasectomy vagy más műtét, végeredményben ez mégis csak testcsonkítás. A testfenyítő és testcsonkító büntetéseket pedig kultúrállam — a reactio méltó ódiuma nélkül — többé nem iktathatja törvénykönyvébe. A XIX. század bűntett") jogának egyik legnagyobb vívmánya az emberiesség eszméjének diadalra juttatása a bűnelkövetőkkel szemben. Ez nem szentimentalismus, nem pietismus, de a legmagasabb erkölcsi parancsnak, az emberszeretetnek a követelménye, volt és ma is az, ami azonban gyakorlati szempontból, a társadalom védelme, mint a büntetőjog realisztikus vezérelve jegyében is fenntartás nélkül helyes és soha szem elől nem tévesztendő. Vájjon mi lenne a kultúrállam fogalmából, ha ismét elkezdenők a gyanúsítottakat torturázni, botozni vagy visszahoznék a régi hátborzongató kivégzési módokat, a szörnyűséges testcsonkításokat. Azért, mert akadnak napjainkban is emberi mivoltukból kivetkezett szörnyetegek, egy Kürtén Péter, vagy nálunk egy Kis Béla. egy Ferenci Pál, (utóbbi 3 apró gyermekét és íiatal feleségét fojtotta meg csak azért, hogy egy másik nőt feleségül vehessen), — ilyen — szerencsére ritka — kivételes nagy gonosztevők miatti felháborodásunkban nem szabad megtagadnunk ' a mai jogrend és a kultúra vezéreszméit.