Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 2. szám - A férj és feleség viszonylagos jogi helyzete magánjogi törvénykönyvünk javaslatában

77 köre alól mindazokat a ténymegállapításokat, amelyeket a ténygyüjtőknek nevezett jogi köznevekkel hajtottunk végre, és ezúton végetvetnénk mindama bizonytalanságnak és ellentmondásoknak, amelyek egyfelől a jogi nyelv differenciálatlan voltából, másfelől egy törvényszöveg merevségéből erednek, amely törvényszöveg nem vesz eléggé tekintetbe a jogiság határán lévő homályos és bizonytalan átmeneteket. Viszont igaz, hogy a ténygyüjtők pontos meghatározása még végrehajtásra váró munka. E munkának természetesen meg kell előznie a ténygyüjtők gyakorlati alkalmazását, e munka végrehajtása nélkül e ténygyüjtők értelemnélküli üres kategóriák maradnak. Szerzőnk nem adta meg e meghatározó munka irányelveit. Ugylátszik, hogy a munka végrehajtása kollektív erőfeszítés eredménye lesz és a hagyomány, valamint a jogi érzék fognak hozzásegíteni a jog és a köztudat területe közötti első konvencionális demarkációs vonal kitűzéséhez. (folytatjuk.) A FÉRJ ÉS FELESÉG VISZONYLAGOS JOGI HELYZETE MAGÁNJOGI TÖRVÉNYKÖNYVÜNK JAVASLATÁBAN. Iría: Dr. Tihanyi Lajos budapesti ügyvéd, Pestvármegye tb. liszli főügyésze. Magánjogi törvénykönyvünk javaslata már eddig is újból megtermékenyítette a magyar magánjogi gondolkodást és e gondolkodás megtermékenyülése kétségtelenül vissza fog hatni magára a törvénykönyvre is, a kritika útján közelebb hozva azt a tökéletességhez. Néhán}- nem szerencsés újítástól eltekintve,1 a Javaslat egy évezredes jogfejlődés eredményeit foglalja olyan rendszeres egészbe, melynek teljességéhez csupán egy-két élő intézményünk szabályainak a kódex tervezetéből inkább csak politikai célszerűségből kimaradt incorporálása hiányzik2 és amely rendszernek alapelveit hosszú évtizedek gondos elméleti munkássága már jórészt ki is kristályosította. A Javaslat kritikája tudatában is van ennek, mikor oroszlánrészében az alapelvek újabb revíziója helyett csak annak vizsgálatával foglalkozik, vájjon a Javaslat szövege híven, világosan, szabatosan és célszerű módon juttatja-e kifejezésre az alapelveket, különösen ha ezek élő jogunkban csupán mint szokásjogunknak a birói gyakorlatban érvényesülő elvei jelentkeznek. Más szóval: a Javaslat eddigi kritikája, túlnyomókig szövegkritika. S ez. a szövegkritika, Legalább eddig, 1 L. pl. ilyeneket az építményi jog szabályozása körében: )fAz építményi jog magánjogi törvénykönyvünk javaslatában és a magyar jogfejlődés" e. dolgozatomban, a Jogállam 1929. évi nov.—dec i számában. - Pl. az 1894. évi XXXI. l.-c. szabályai a házassági jogról s a hitbizományi jogunk.