Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - Dr. Szöllősy Oszkár: Magyar Börtönügy

39 szembi a a börtön falai között". Jóformán mindenik kategória más bánásmódot igényel. De „mindegyikben meg kell látnia az érző és a szenvedő embert, akinek a börtönben nem rosszabbá, hanem lehetőleg jobba kell válnia". Nagyértékü szerzőnek a rabok mezőgazdasági munkáltatásáról, illetőleg a szabadban végzendő külső munkáiról közölt részletes adatai és idevonatkozó gyakorlati tapasztalatai alapján tett megjegyzések Szerinte ily munkákra csak olyan letartóztatottat lehet bocsátani, ki letartóztatása előtt is ilyen munkával foglalkozott vagy hajlamainál és egészségi viszonyainál fogva ily munkára alkalmas, 2. aki az előírt magáneizárást már kitöltötte s szorgalmával és jóviseletével a javulásra alapos reményt nyújt, 3. akinek egyénisége a szökés veszélyét valószínűvé nem teszi. Helyes gyakorlati érzékkel fejtegeti a rabok szellemi gondozásának részletkérdéseit s bátran mutat rá, hogy azok a laikusok, akik a raboknak ma már a legtöbb helyt megengedett szellemi szórakozására, lelki és erkölcsi erősítésére szánt intézkedéseket (szépirodalmi olvasmányok, ismeret terjesztő előadások, börtön-ujság, éneklő madár és virág a /árkában, az angol börtönökben itt-ott megengedett pingpongozás, az amerikai intézetekben tartott mozgófénykép előadások) hyperhumánusoknak kürtölik, elfeledik, hogy a letartóztatottak nem mind megrögzött, javíthatatlan gonosztevők, nem gondolnak arra, hogy hány alkalmi bűntettes vagy menthető indokból bűnöző vagy az elhanyagolt nevelés miatt a hűn útjára sodort javulékony vagy rendszeres javításra nem is szoruló egyéniség van. Ezekkel szemben, de esetleg a javulás útjára lépett más elítéltekkel szemben is az er» kölcsi nevelésnek igen alkalmas eszköze lehet az említett kedvezmények és szórakozások megengedése a szorgalom és jóviselet jutalmazásául. Még csak annyit, hogy kritikai megjegyzéseiben szerző bölcs mérsékletet tanúsít. Mégis nagyon helyesen mutat rá börtönügyi szabályaink számos hiányára vagy túlhaladott voltára. Így helyesen utal magának a Btk.-nak eUvult rendelkezéseire, „a fölöslegesnek bizonyult bövtön-büntetésre", a magánelzárás tartamának, a közvetítő intéíetb.. utalá- feltétekének, a felügyelő bizottság összeállításának alapos revíziót igénylő voltára. Gyökeresen átdolgozandónnk véli az egyes rendtartásokat, a 60 évvel ezelőtt készült házszabályokat is. Örömmel üdvözöljük szerzőt nagyértékű és közhasznú munkájának megjelenése alkalmából. Firikey Fétehc A Jogi Hírlap döntvénytára. II. Hiteljog. A magánjogi rész megjelenését követöleg alig három hónap múlva látott napvilágot e kötet s örömmel állapíthatjuk meg, hogy annak mintegy tökéletesbített folytatása. Ahogy az előszava is kiemeli, „e kötet szorosan simul a magánjogi feldolgozáshoz és különösen a K. T. 265—33S. §§-airá vonatkozó határozatok kiepészitendök a magánjogi kötet kötelmi jogi vészének megfelelő f eje/elév< 11. körülmény esak természetes folyománya