Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 5. szám - A magyar alkotmányfejlődés

212 megfelelő magyar szót. Ha Tomcsányi Móric tud. ám árulja el, nagy hasznát fogom venni. Az aranybullának saját korában való jelentősége kérdésében, átadom a szót Ferdinándy Gejzának, akinek competentiájában birálóim bizonyára nem kételkednek: „A bulla tehát, az örökérvényű törvény már kiadatását követő első évtizedben sem vala érvényben és igy akkor még a magyar alkotmánynak alaptörvénye nem lehetett".29 Majd IV. Béla koráról szólva: „Egész légióját lehet felsorolni azon királyi intézkedéseknek, melyek kétségtelenné teszik, hogy az aranybulla a tatárjárás után nem volt már érvényben." (72. 1.) Azután az 1267. évi decretumról szólva: ,,Ki ne látná, minő nagy a különbség az aranybulla és IV. Béla szabadságlevele között, mely amazt . . . egyszerűen ignorálja." (80. 1.) Majd az 1290. törvénnyel kapcsolatban: „A bulla elveit ezen törvény ép oly kevéssé vitte át az életbe, mint maga a bulla." (93. 1.) s i. t. Az ellenállási jog ,,idegen eredetű intézmény, melynek az Árpád-kori magyar alkotmányban gyökere nem volt" — írja Ferdinándy egy másik munkájában.30 Hogy mennyire hűbéri eredetű volt, bizonyítja már az is, hogy a legkisebb német ,,Land"-ocskákban is megvolt, min\f a fejedelemtől engedélyezett jog.31 Magam is úgy irom, hogy ez a jog „a modern államfelfogás szerint anarchikus jelenség", a középkorban persze nem volt az. Ezt tisztán ,,a magyar nép jogi meggyőződéséből" levezetni, mint Molnár teszi (M. 21. 1.), nem lehet. ,,Az a forradalom, mely az aranybullát létrehozta", írja Ladányi Gedeon.32 A királyi serviensek „forradalmi fellépéséről" beszél Hóman Bálint.33 Ebben sem vagyok hát egyedül, hisz a nemesség tényleg új jogokat szerzett magának. Nevezze hát Molnár ezt „szabadságharcnak", én ezután is forradalomnak fogom hivni. Érdekes, hogy az angolok nem oly érzékenyek közjogukban ilyen megkülönböztetések iránt. Azon alkotmányos jellegű intermezzo után, melyet a XIII. század végén a trónviszonyok megingása folytán III. András alatt látunk, újból csak a Nagy Lajos halála utáni belső háborúk, trónviszályok, majd az ország határait fenyegető török az előidézői országgyűlések gyakori összehívásának s ezzel a rendi alkotmány kiépítésének. A fejlődés hullámszerű, mint minden rendi országban, válságos idők a rendi alkotmány hullámhegyét idézik elő, melyre ha a királynak nincs pénzre és katonára szüksége és nem kell országgyűlést összehívnia, az uralkodói hatalom megerősödésének hullámvölgye következik. Mi jellemzi ezt a kort, a kifejlődött rendiség korát? A dinasztiák megismét29 Az aranybulla. Közjogi tanulmány, 1899. 59. 1. 30 A rendi elemek a magyar alkotmányban. 1907. 20. 1. 31 G. v. Below, Territórium u. Stadt 2. kiad. 192:5. bol ;iz idevágó irodalom is megtalálható. 32 A magyar királyság alkotmánytörténete 1871. 69. 1. 33 Magyar történet II. k. 41. nála a lobbi irodalom is megtalálható.