Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1931 / 1. szám - A vércsoportmeghatározások jelentősége és használhatósága és a vérnyomok vizsgálata. [Az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye.]
5 savójának (tehát vértesteket tartalmazó, vagyis rendes vérnek és vértesiektől szűrés útján megszabadított vérnek, vagyis vérsavónak) egymással való összekeverésekor az esetek egyrészében változás nem áll be, azok nagyrészében a vér alakelemei, a vörös vértestek alvadékrögökké össze csapódnak (egymással összeragadnak, agglutinálódnak). Későbbi vizsgálatok ahhoz a ma általánosan elfogadott következtetéshez vezettek, hogy úgy a vörös vértesteknek, mint a vérsavónak két-két olyan alkotó része fordulhat elő, amelyek egymással találkozva rögösödéstj eredményeznek. Ezen az alapon osztják be a földkerekségén élő emberek összességét négy vércsoportba: annak meghatározása pedig, hogy valaki a négy vércsoport közül melyikbe tartozik, történik olyan módon, hogy a megvizsgálandó egyén véréi meghatározott, tehát ismert vércsoportokba tartozó egyének vérsavójával keverik. Ha a vér és a vérsavó egymással ellenséges alkotórészeket tartalmaznak, azok összekeverésekor nagyító üveggel, illetve még szabad szemmel is felismerhető rögképződés áll elő, ha ellenséges alkotórészeket azok nem tartalmaznak, semmiféle változás nem következik be. A vércsoport vizsgálatok eredményeit eddig főképen polgári ügyekben az apaság kérdésének kutatásakor igyekeztek felhasználni annak a tudományos megállapításnak alapján, hogy épúgy, mint egyéb szervezeti tulajdonságaikat a gyermekek vércsoport tulajdonságaikat is a szülőktől, tehát az apától és anyától öröklik. Ha a gyermek vérének olyan tulajdonsága van, amelyet az anyától nem örökölhetett azért, mert az annak vérében nincsen meg, nemzőjeként csak olyan férfi jöhet szóba, akinek vérében az illető tulajdonság feltalálható s ennek következtében ki van zárva olyan férfi apasága, akinek vérében az illető tulajdonság nincsen meg. Minthogy a vércsoport vizsgálatok súlypontja apasági keresetekben épen a kizárás, alkalmazhatásuk meglehetősen szűk területre korlátozódik. Ha az anya és a gyermek vére egyezik, apaként bárki szóba jöhet. Ha a gyermek vére egy bizonyos férfi vérével egyezik, az csak annyit jelent, hogy az illető férfi lehet a gyermek apja, de apaként szóba jöhet azoknak a férfiaknak egész nagy tömege, akik azonos vércsoportba tartoznak. Lényegesen szűkíti az alkalmazhatás körét az is, hogy a gyermek vércsoport tulajdonságai csak az első év végén (egyesek szerint 6 hónapos korában) alakulnak ki. A vércsoport tulajdonságok öröklését a kérdéssel foglalkozók beigazolták olyan vizsgálatok nagy tömegével, amelyeket „jól áttekinthető viszonyok között élö-\ tehát olyan családokhoz tartozó gyermekeken és szülőiken végeztek, amelyek körében idegen férfi, házasságon kívüli- nemzése szóba nem jöhetett. Lattes a vércsoportvizsgálatok egyik nagyhírnevű képviselője megállapította, hogy 2.000 gyermekkel rendelkező, 900 család tagjain végzett vizsgálatok alkalmával az öröklésnek eddig ismert szabályaitól való eltérés csak 17 családban és ezekhez tartozó 39 gyermeken mutatkozott, Pemberton amerikai klinikán végzett vizsgálatai pedig 1.000 eset között 9 esetben állapítottak meg az öröklés szabályától eltérést. Ezt az eltérést