Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A vércsoportmeghatározások jelentősége és használhatósága és a vérnyomok vizsgálata. [Az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye.]

5 savójának (tehát vértesteket tartalmazó, vagyis rendes vérnek és vértesiektől szűrés útján megszabadított vérnek, vagyis vérsavónak) egymással való összekeverésekor az esetek egyrészében változás nem áll be, azok nagyrészében a vér alakelemei, a vörös vértestek alvadék­rögökké össze csapódnak (egymással összeragadnak, agglutinálódnak). Későbbi vizsgálatok ahhoz a ma általánosan elfogadott következte­téshez vezettek, hogy úgy a vörös vértesteknek, mint a vérsavónak két-két olyan alkotó része fordulhat elő, amelyek egymással talál­kozva rögösödéstj eredményeznek. Ezen az alapon osztják be a föld­kerekségén élő emberek összességét négy vércsoportba: annak meg­határozása pedig, hogy valaki a négy vércsoport közül melyikbe tar­tozik, történik olyan módon, hogy a megvizsgálandó egyén véréi meghatározott, tehát ismert vércsoportokba tartozó egyének vérsavó­jával keverik. Ha a vér és a vérsavó egymással ellenséges alkotó­részeket tartalmaznak, azok összekeverésekor nagyító üveggel, illetve még szabad szemmel is felismerhető rögképződés áll elő, ha ellen­séges alkotórészeket azok nem tartalmaznak, semmiféle változás nem következik be. A vércsoport vizsgálatok eredményeit eddig főképen polgári ügyekben az apaság kérdésének kutatásakor igyekeztek felhasználni annak a tudományos megállapításnak alapján, hogy épúgy, mint egyéb szervezeti tulajdonságaikat a gyermekek vércsoport tulajdonsá­gaikat is a szülőktől, tehát az apától és anyától öröklik. Ha a gyer­mek vérének olyan tulajdonsága van, amelyet az anyától nem örököl­hetett azért, mert az annak vérében nincsen meg, nemzőjeként csak olyan férfi jöhet szóba, akinek vérében az illető tulajdonság feltalál­ható s ennek következtében ki van zárva olyan férfi apasága, akinek vérében az illető tulajdonság nincsen meg. Minthogy a vércsoport vizsgálatok súlypontja apasági keresetek­ben épen a kizárás, alkalmazhatásuk meglehetősen szűk területre korlátozódik. Ha az anya és a gyermek vére egyezik, apaként bárki szóba jöhet. Ha a gyermek vére egy bizonyos férfi vérével egyezik, az csak annyit jelent, hogy az illető férfi lehet a gyermek apja, de apaként szóba jöhet azoknak a férfiaknak egész nagy tömege, akik azonos vércsoportba tartoznak. Lényegesen szűkíti az alkalmazhatás körét az is, hogy a gyermek vércsoport tulajdonságai csak az első év végén (egyesek szerint 6 hónapos korában) alakulnak ki. A vércsoport tulajdonságok öröklését a kérdéssel foglalkozók beigazolták olyan vizsgálatok nagy tömegével, amelyeket „jól át­tekinthető viszonyok között élö-\ tehát olyan családokhoz tartozó gyermekeken és szülőiken végeztek, amelyek körében idegen férfi, házasságon kívüli- nemzése szóba nem jöhetett. Lattes a vércsoport­vizsgálatok egyik nagyhírnevű képviselője megállapította, hogy 2.000 gyermekkel rendelkező, 900 család tagjain végzett vizsgálatok alkal­mával az öröklésnek eddig ismert szabályaitól való eltérés csak 17 családban és ezekhez tartozó 39 gyermeken mutatkozott, Pemberton amerikai klinikán végzett vizsgálatai pedig 1.000 eset között 9 eset­ben állapítottak meg az öröklés szabályától eltérést. Ezt az eltérést

Next

/
Thumbnails
Contents