Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - A vércsoportmeghatározások jelentősége és használhatósága és a vérnyomok vizsgálata. [Az Igazságügyi Orvosi Tanács véleménye.]

2 tehát, mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás igénye csak annak meghatározására korlátozódik, hogy valamely nyom vértől ered-e, a legkülönbözőbb természettudományi szakmák képviselői egyformán igénybevehetők s ezen az alapon az országos birósági vegyintézet igénybevétele sem kifogásolható. Amint azonban az igazságszolgáltatás igénye a fennebbi megállapításon túlterjed, a vegyész illetékessége, épúgy mini más olyan természettudósnak illetékessége, aki különleges orvosi képzéssel nem rendelkezik, megszűnik. Amióta az igazságszolgáltatás területén az anyagi igazság elérésére irányuló törekvés a személyi bizonyítékok mellett előtérbe juttatta a bűncselekmények tárgyi bizonyítékait, a vérnyomok jelentősége s ezzel bizonyító erejük felhasználása jelentékenyen fokozódott. Ma, inég akkor is, ha a nyomnak vértől való eredése nem kérdéses, annak alakjából és egyéb tulajdonságaiból a hozzáértő orvos döntő fontosságú következtetéseket vonhat le, egyebek között adatokat szol gáltathat a gyilkosság és öngyilkosság megkülönböztetésére, a gyanúsított tettességének bizonyítására és a bűncselekmény lefolyása körülményeinek meghatározására. Az emberi élet ellen irányuló cselekmények eseteiben a helyszíne, a halott, a bűnjel, a gyanúsított egymással szoros viszonyban vannak, egymástól el nem választhatók; a rajtuk levő nyomok bizonyító értékét egymással való egyeztetés útján, csak orvosi ismeretekkel rendelkező szakértő használhatja ki, s csak annak beható vizsgálata törheti meg a bizonyító eszközök némaságát. Azt pl., hogy a vérnyom preckelés, dörzsölés, kézfogás, törlés, taposás, vagy milyen más módon keletkezett, hogy a sértett, vagy a gyanúsított a helyszínén milyen módon ténykedett, hogy egyik, vagy másik, a helyszínének melyik pontján szenvedte sérülését, azt is, hogy a helyszínén lévő vérnyom az elhalttól, vagy mástól eredt, hogy a bűnjelen lévő vérnyomokba, annak használata módját közelebbről megjelölő egyéb részek pl. fejsérülésnél az agynak részletei, magzatelhajtásnál a magzat testének szövetrészei vannak betapadva, csakis orvos tudja meghatárezni. Vegyész nem is sejtheti, hogy a nyomokat az előidéző anyag minőségének meghatározásán kívül még egyéb megállapításokra is fel lehet használni s így mindezek a vizsgálatok a vegyész illetékessége köréből kiemelkednek és orvosszakértő kezébe kívánkoznak. Az 1872. évi január hó 20-iki 15.933. sz. I. M. rendelet az országos birósági vegyintézetet kifejezebten csak a bűnvádi ügyekben előforduló vegyelemzések végezése céljából létesítette. Hogy az idők folyamán a vérvizsgálatok és egyéb hasonló vizsgálatok a nevezett intézet hatáskörébe kerültek, magyarázza egyrészt az a körülmény, hogy az országos birósági vegyintézet az egyes vizsgálatok végzéséért külön díjazásban nem részesülvén, igénybevétele az igazságszolgáltatást külön költséggel nem terhelte, másrészt az u körülmény, hogy az országos birósági vegyintézet első igazgatója, Felletár Emil dr., aki már megelőzően kiváló érdeklődéssel és a külföld által is elismert eredménnyel foglalkozott a különböző vérfestékfajtáknak vegyvizsgálatával, maga igyekezett a vérnyomok vizsgálatának megszerzésével intézetének kezdetben csekély