Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 2. szám - Az elmefogyatékosokról vagyis charakteranomáliákról
78 közölt dr. Nemes Vilmos, a jn'csi ügyvédi kamara elnöke, dr. Kelemen Mózes, az osztály társelnöke, résztvettek továbbá a pécsi pénzügyi hatóságok képviselői is. Az előadás keretében az előadó a törvénykezési illetékek köréhen még mindig vitás és megoldásra váré} kérdésekel ismertette. Kifejtette, hogy a törvénykezési illetékekről szóló törvény alapján nem dönthető el leljes határozottsággal, hogy viszontkeresel cselében, ha a viszontkereset összege a kereseti összegnél nagyobb, a jegyzőkönyvi illetéket ki tartozik leróni: a felperes avagy a viszontkereső alperes. A különiratok illetékezése körül minduntalan megismétlődő kontroverziák eloszlatása céljából a polgári perrendtartás alapján mutatta ki, hogy mely esetben tekintendő különiratnak nevezett beadvány ilyennek s mikor a magasabb illeték alá eső előkészítő iratnak. A részperköllségben marasztaló Ítéletek Ítéleti illetékének megosztása tekintetében rámutatott arra, hogy a törvény idevonatkozóan intézkedő 55. §-a alkalmazhalallan s részletesen ismertette a megoldást kereső közigazgatási bírósági gyakorlatot. Még több idetartozó vitás kérdés megbeszélése után az előadó áttért a jelzálogjoggal kapcsolatos illetékek tárgyában kibocsátott 1500/1929. P. M. sz. rendelet ismertelésére, minek keretében különösen két dologra tért ki. Ezek közül az egyik a biztosítéki és keresetbiztosítéki jelzálogjogot megállapító okiratok és az ezekre vonatkozó törlési engedélyek illetéke, a másik pedig a telekkönyvi beadványok illetékének újabb megállapítása. Ez utóbbit illetőleg rámutatott az előadó arra, hogy a minisztérium a rendeletnek ezt a részét az 1923:XXXII. és 1927:V. t.-c.-ekben foglalt felhatalmazások alapján bocsátotta ki, már pedig az utóbbi törvény ennek a felhatalmazásnak a keretét többek között azzal a korlátozással szűkítette, hogy a kibocsátandó rendeletekben a jelenleginél vagy a háború előttinél magasabb mérvben az illeték mértékél megállapítani nem szabad. Ezzel szemben azonban a rendelet skálája ezt a keretet a magasabb illetékalapoknál átlépi. A különösen ügyvédi szempontból nagy gyakorlati értékkel bíró előadást a megjelentek élénk tetszéssel fogadták, amelyért a pécsi osztály nevében az elnök mondott az előadónak köszönetet. KÜLFÖLDI JOGÉLET. A német legfelsőbb bíróság, a Reichsgericht, ötven éves fennállása alkalmából ünnepély volt a közel múltban Németországban. Ez az ünnepély több ünnepség egész sorozata volt, amint ezeket a Jurist. Wochenschrift 1929. évi 45/46. sz. füzete behatóan ismerteti. Ezekhez az ünnepélyekhez tartozott több egyesülés ünnepi ülése. így a 24. német köz jegyzőgyülés, a 8. német birógyülés —