Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2. szám - Az elmefogyatékosokról vagyis charakteranomáliákról

76 az új élet új igényeinek felismerésével lesz hivatva a szokásjognak irott joggá alakítására. Itt talált alkalmat arra, hogy a társadalom mai struktúrájára is vessen egy pillantást és megállapítsa, hogy a mai magyar társadalomnak és államnak a maga életműködésében sokkal inkább van szüksége többoldalú, bölcsészeti, történeti, közigazgatási, statisztikai és szociológiai ismeretekkel bíró és így nagyobb áttekintő képességgel rendelkező jogászintelligenciára, mint egyoldalúan képzett, szaktudós kitűnőségekre, mert a magyar nemzet feltámadása csakis olyan szervező munkától várható, aminőre ilyen. generáció a jog erejével képes. A Magyar Jogászegylet az elmúlt félszázadon át hűségesen dolgozott ezen a munkán és a szónok szívből kívánja, hogy a mostani súlyosabb időkben és a még eljövendő 50 esztendőben is sikerrel folytathassa megkezdett nemzeti munkáját. A nagy tetszéssel fogadott beszéd befejeztével báró Wlassics Gyula üdvözlő sorait olvasták fel1, majd dr. Pap József, a magyar országgyűlés felsőháza és az ügyvédi kar, dr. Ángyán Béla államtitkár az igazságügyminiszter, dr. Juhász Andor, a m. kir. Kúria elnöke, a birói és ügyészi kar, Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóságok nevében, Székács Antal felsőházi tag pedig a magyar kereskedelmi és közgazdasági élet nevében üdvözölte az ünneplő egyesületet. Szászy Béla elnöki megnyitó beszéde a Magyar Jogászegyletnek 1929. évi december hó 21. napján tartott közgyűlésén. A Magyar Jogászegylet a múlt év december hó 21. napján tartotta évi rendes közgyűlését, amelyet Szászy Béla államtitkár, a Magyar Jogászegylet elnöke nyitott meg. Beszédében szólt a Magyar Jogászegyletnek az 1929. évben kifejtett működéséről s e beszámolója keretében részletesen méltatta az egyletnek azt a munkásságát, amelyet a magánjogi törvénykönyv javaslatának ismertetésével és bírálatával kifejtett és jelenleg is kifejt. / Hangsúlyozta, hogy az egyletnek ezzel a munkásságával az a célja, hogy az egylet tagjai egy aktuálissá vált törvényalkotási problémára nézve kifejtsék nézeteiket, megtegyék javaslataikat és ezzel hozzájáruljanak a tervezett törvénynek minél jobb és minél sikeresebb megoldásához. A jogászegylet feladatának természetéhez képest szabadon nyilváníthat ugyan véleményt arról is, vájjon szükséges-e, kivánatos-e vagy időszerű-e valamely törvény megalkotása, minthogy azonban ebben a kérdésben végeredményben az arra hivatott törvényhozó testületeknek kell állást foglalniok, a Jogászegyletnek érdemleges munkáját arra kell irányítania, hogy a magánjogi törvényjavaslattal úgy foglalkozzék, hogy annak meglevő tartalmát és szövegét a javaslat minden irányban való megvitatásával jobbá és tökéletesebbé tegye és így a törvény végleges szövegének megállapításához alkalmas anyagot szolgáltasson. Ennek a célnak szem előtt tartásával az egyesület arra törekedett, hogy a törvényjavaslat tárgyalásában mellőzze azoknak az alapvető kérdéseknek újra felvetését, amelyek már úgyszólván communis opinio erejével eldöntötteknek tekinthetők. Bészletesen kifejtette azt a nézetét, hogy a magánjogi törvénykönyv javaslata tárgyalásának ez a módja helyes és szükséges. Utalt különösen arra, hogy bár teljesen indokolt és jogosult is az a törekvés, hogy a magánjogi törvény minél egyszerűbb, minél rövidebb, minél világosabb és minél