Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2. szám - Az elmefogyatékosokról vagyis charakteranomáliákról

70 esetében sem lehel az alkalmazott hátrányára az érvényben levő tételes jog­szabályoktól eltérően szabályozni. 4/. számú döntvény. A kereskedősegédeknek és az ipari és kereske­delmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyát szabályozó 1910—1920. M. E. számú rendelet 2. §-ának második bekezdésében meghatározott hosz­szabb felmondás időpontjáig eltelt szolgálati időhöz a felmondási idő tar­talmát abban az esetben sem kell hozzászámítani, ha a szolgálati viszonyt felmondással a munkaadó szünteti meg. 42. számú döntvény. A nagy üzemek közé tartozó magánvállalatnál magasabb tudományos képzettséget igénylő állást betöltő és ilyen képzett­séggel, vagy az ezt pótló gyakorlati szakismeretekkel rendelkező alkalma­zónál — más megállapodás hiányában — egyévi felmondási idő illeti, ha az egész vállalatra, vagy annak valamely önálló ágára kiterjedő vezető és irányító munkakörrel van felruházva. A döntvények indokolását Táraink a márciusi számban fogják hozni. Inn-este. Az Országos Ügyvédszövetség és az Ügyvédi Kör január hó 8-án inn-vacsorál rendeztek, amelyen I)r. Xiamessny Mihály, a Szövetség (társelnöke „Ügyvédség és közélet" címmel tartott előadást. Az előadó vázolta azt a nagy átalakulást, amelyen a parlamentarizmus világszerte keresztülmegy, amikor az elvi alapokon meg­alakult pártok helyébe inkább a gazdasági érdekképviseletek lépnek és megrajzolta azt a helyzetet, amelyet az ügyvédpolitikusok ebben az új parla­menti rendszerben el fognak foglalni. Az előadó azután az ügyvédség szerepét a közélet egyéb területein vizsgálta és kifejtette azokat az erkölcsi fel­tételeket, amelyek mellett az ügyvéd a közéletben szerepelhet. A felszólaló erős bírálat alá vette a hatósági ügyvitelről megalkotott utolsó kormány­rendeletet, amely szerinte a bürokráciát még jobban el fogja választani az élettől. Az ügyvédség, mint független társadalmi elem értékes a közélet részére és ezért az ügyvédi karnak első kötelessége, hogy a maga függet­lenségét úgy a kormánynak, mint a közvéleménynek hullámzásaival szemben mindenképen megóvja. A vacsorán megjelent díszes jogászközön­ség sok tetszéssel fogadta a kitűnő előadónak gondolatokban gazdag elő­adását. Az Országos ügyvédszövetség budapesti osztályának gépíró szolgálati akciója. Az igazságügyminiszter az Országos tjgyvédszövetségnek megen­gedte, hogy a tárgyaló birák mellé gépírókat állíthasson be és a jegyzö­könyvek és birói határozatok másolatait az ügyvédeknek mérsékelt díj ellenében kiszolgáltassa. A budapesti osztálynak sikerült olyan tervet kidolgozni, mely az ügyvédek minél kisebb megterhelésével oldja meg a kérdést. Információink szerint az akciót máris siker koronázta. Bővebb márciusi számunkban fogunk erről írni, amikor már az eredményekről is beszámolhatunk. Tudomásunk szerint hasonló engedélyt nyert az igazság­ügyminisztertől a pécsi osztály is. A m. kir. Kúria tanácsainak beosztása az 1930 évre. Polgári szak­osztály. I. tanács. Elnök: dr. Juhász Andor a m. kir. Kúria elnöke és dr. Pap István tanácselnök. Bírák: Hutás József, Jakab Mihály, dr. Alföldy Dezső,

Next

/
Thumbnails
Contents