Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 2. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 1. [r.]

56 nagyobb probléma itt az, hogy milyen mértékben engedhető meg az emberi beavatkozás a jog formálódása tekintetében s mennyi teret kell átengedni a természeti erők (faji, erkölcsi, földrajzi stb. tényezők) játékának, amelyek szintén nagy szerepet játszanak a nemzetközi jog fejlődésében. Ezért a nemzetközi jog kodifikálása terén kerülni kell a még ki nem forrott kérdések általános rendezését s tariózkodni kell új elveknek egyezményi szabályozásától, amelyek sok esetben lehetnek csábítóak, de még nem eléggé érettek arra, hogy a nemzetek közötti viszonylatokban szilárdan megálljanak s általános tekintélynek örvendjenek.10 A nemzetközi jog kodifikálása ellen hozzák fel azt az érvet is, hogy annak kodifikálása nagyon könnyen a nemzetközi jog tekintélyének csökkenéséhez vezethet. Ennek a felfogásnak egyik legkimagaslóbb képviselője Pillét, a párizsi jogi fakultás volt nagynevű nemzetközi jogásza, aki a nemzetközi jog, főképpen a háborús jog, egyezményi rendezésében nem a nemzetközi jog megerősítését, de annak gyengítését, lehet mondani törékenységét látja. Szerinte a különböző nemzetközi szabályoknak egységes egészbe foglalása ugyanis azt a veszélyt rejti magában, hogy pl. háború esetén, bizonyos rendelkezésének, az egyik hadviselő fél által való megsértése mindig elegendő ok lehet arra, hogy a másik fél az egész konvenciót megsértettnek jelentse ki s azt magára nézve kötelezőnek ne ismerje. Ennek pedig, szerinte, rendszerint az a következménye, hogy az annyi fáradtsággal összeállított egyezmények kártyavárszerűen összeomlanak. Súlyos érv s ellene a kodifikáció érdekében főképpen az hozható fel, hog}^ a kodifikációs munkának mindig olyan s a szokás vagy egyezményi jog által kialakult szabályok konvencionális rendezésére kell irányulni, amelyek már az államok kölcsönös tiszteletét bírják s tekintélyük, alapjukban véve, független az egyezményektől. Láthatjuk tehát, hogy a nemzetközi jog kodiíikációjának akadályai nem jelentéktelenek s megértetik azokat a nehézségeket, amelyekkel a kodifikációs munka találkozik. Mégis, a nemzetközi jog kodifikációja érdekében megindult mozgalom nap-nap mellett erősödik, annál is inkább, mert annak hívei a kodifikációban a nemzetközi jog fejlesztésének, tökéletesítésének nemcsak egy fontos tényezőjét látják, de kapcsolatba hozzák azt a nemzetközi bíráskodás megerősödésével s a nemzetközi jog könnyebb, világosabb megismerésének lehetőségével.11 A nemzetközi jog kodifikációja — mint láthattuk — legkönnyebben egyezmények kötése által valósulhat meg, amelyeknek előkészítése, elfogadása és életbeléptetése legtöbb esetben 10 Ch. de Visseher id. mű 389—390. 1. 11 Politis: Les nouvelles tendances du droit internaüonal. Paris 1927. 201. 1.