Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - 1930: XVIII. törvénycikk Budapest székesfőváros közigazgatásáról

443 helyettesítését, nyugdíjazását, az együtt alkalmazást kizáró eseteket, egyes foglalkozások összeférhetetlenségét, a tisztviselők mellék foglalkozásának tilalmazását, a tisztviselők fizetési osztályait és fokozatait, az V. fejezetben pedig a tisztviselők és bizottsági tagok kártérítési és fegyelmi felelősségét. Kimondja a T., hogy az az önkormányzati tisztviselő, aki hivatali kötelességének vétkes megsértésével másnak kárt okoz, köteles e kárt) megtéríteni, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna s ezt elmulasztotta. Figyelemreméltó distinkciója a törvénynek, hogy míg a közigazgatási tisztviselőnek törvényhez szigorúan kötött ténykedései esetén a tisztviselő kártérítési felelőssége már culpa levis fennforgása esetén is helyet foghat, addig csak dolus vagy culpa lata esetén felel a tisztviselő akkor, ha olyan ügyben okozta a kárt', amelyben célszerűségi (discretionalis) tekintetek szerint kellett eljárnia. A kártérítési felelősség alól mentesíti a tisztviselőt az, ha hivatali felettesének vagy felettes hatóságának jogos hatáskörében kiadott rendeletéből és annak rendelete szerint járt el. A kártérítési keresetet a rendes bíróság előtt kell megindítani. A T. III. része a székesfőváros háztatásáról szól, részletesen intézkedvén a székesfőváros vagyonának mikénti kezelése, nyilvántartása és ellenőrzése felől, továbbá a székesfővárosi szükségletek fedezéséről, a költségvetés elkészítéséről, megállapításáról és végrehajtásáról, a zárszámadásról és a vagyonmérlegről, a pénzeket és egyéb értékeket kezelők számadási kötelezettségéről és kártérítési felelősségéről, az intézetekről, közintézményekről, közművekről és üzemekről, amely utóbbiak csoportjában kereskedelmi társaság alakjában és egyéb — közigazgatási alapon szervezett — törvényhatósági üzemek között történik különböztetés. Kimondja a T., hogy részvénytársaság alakjában üzemet létesíteni Nagy fenntartani csak a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott hozzájárulásával szabad. A T. IV. része a kormányhatósági felügyelettel kapcsolatos kérdéseket rendezi. Eszerint a székesfőváros általános önkormányzati közigazgatása és háztartása a belügyminiszter főfelügyelete és ellenőrzése alatt áll, míg az egyes szakigazgatási ágakban a felügyelet jogát az illetékes miniszterek gyakorolják. Ez a felügyeleti jogkör magában foglalja az illetékes miniszter jogát arra, hogy a polgármestertől bármely ügyben felvilágosítást és jelentést követelhessen, az iratok felterjesztését rendelhesse el, a székesfőváros közigazgatását saját kiküldött közegei által bármikor megvizsgálhassa, és az ennek következtében szükséges intézkedéseket önállóan megtehesse. Csak a miniszter jóváhagyása után lehet végrehajtani a törvényhatósági bizottságnak és a törvényhatósági tanácsnak minden olyan határozatát, amelyekre nézve a kormányhatósági jóváhagyást törvény köti ki. A főpolgármesternek fellebbezés joghatályával biró felterjesztési joga van az árvaszék kivételével a törvényhatóság összes többi központi szerveinek minden közérdekű ügyben hozott határozata ellen az illetékes