Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 10. szám - 1930: XVIII. törvénycikk Budapest székesfőváros közigazgatásáról
438 Dr. Schadl Ernő: Bűntettek és vétségek. A napokban hagyta cl a sajtót dr. Schadl Ernő a budapesti kir. Büntelőtörvényszc'k tanácselnökének műve: A büntetőtörvények gyakorlati zsebkönyve. Az anyagi büntető törvények gyakorlati feldolgozását tárgyaló kiváló^ szakmunka a büntetőtörvényeknek a legutóbbi évek novelláris intézkedéseivel kiegészített rendelkezéseit is egységes rendszerbe foglalja. Ismerteti az utolsó esztendők szociális és gazdasági életviszonyainak rohamos változása folytán kialakult legújabb birói joggyakorlatot. Ez a munka nemcsak a törvények szövegét és a joggyakorlatot tartalmazza, hanem azoknál a részeknél, ahol erre különösképen szükség van, tehát olt, ahol a törvények szövege kevés szóval is sokat mond, — az egyes törvényszakaszok kapcsán azok magyarázatát is tárgyalja. A munka összeállításában közreműködött dr. Lénárt Béla ügyvéd is. A minden jogász számára igen hasznos kézikönyv ára puha egészvászonkötésben 12 pengő. Az Athenaeum kiadásában megjelent mű minden könyvkereskedésben kapható. JOGALKOTÁS. ^IQSOtXVIII. TÖRVÉNYCIKK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZIGAZGATÁSÁRÓL. Budapest székesfőváros közigazgatását alapvető részeiben eddigelé tudvalevően az 1872:XXXVI. t.-c. szabályozta, amelynek helyébe most az 1930:XVIII. t.-c. (alábbiakban: T.) lép. A T. szerint Budapest székesfőváros önálló törvényhatóság, amelynek hatósága a területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a területén levő minden vagyonra a 2. §. 2—4. bekezdéseiben foglalt kivételekkel kiterjed. A T. a székesfőváros eddigi területéhez csatolja Csepel község határából az állami kikötő területét és Budakeszi község határából azt az erdőrészt, amely a székesfőváros tulajdonában áll; az ekként kibővített egész területet azután az eddigi tíz kerület helyett tizennégy, közigazgatási kerületre osztja fel, amelyek közül a többletként jelentkező négy új kerület az eddigi I. közigazgatási kerületnek három részre felosztásából, valamint az V., VI., VII. és X. közigazgatási kerületek külső részeinek egyesítéséből és az így egyesített külterület kettéosztásából áll elő. Meghatározza a székesfőváros új címerét és új lobogóját, amely utóbbinak színei az eddigi román-színek mellőzésével ezentúl piros, sárga és zöld lesznek. A -T. a székesfőváros közigazgatási teendőinek ellátását azoknak az ügyeknek kivételével, amelyek állami hatóságok és hivatalok halláskörébe tartoznak, továbbra is a székesfőváros önkormányzati szerveinek tartja fenn. A T. a szokásos közigazgatási felosztást tartva szem előtt, hatóság és hivatal közt különböztet. A székesfőváros hatóságai: a főpolgármester, aki közvetlenül a kormánynak van alárendelve, továbbá a törvényhatósági bizottság, a törvényhatósági