Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Hivatkozhatik-e a kisbirtokos nagyobb gazdasági gép-rendelésének előljárósági hitelesítés hiánya miatti hatálytalanságára, ha a gépet átvette és használatba vette?

420 szerződésnek, mint kétoldalú jogügyletnek ekként bekövetkező érvényre emeléséhez semmiféle alakszerűségre szükség nincsen.4 Minthogy pétiig joghatályosan létrejött, illetve ekként létrejöttnek tekintendő szerződés alapján eszközölt teljesítés esetén egyik tél sem követelheti az eredeti állapot helyreállítását, következik, hogy a megrendeli gép átvétele és használatba vétele után a kisbirtokos sem teheti ezt, mert akkor már hatályosán nyilvánított ügyleti kijelentése alapján létrejött kétoldalú jogügylet köti öt is. Okfejtésünk megadja a választ a címben feltett kérdéssel kapcsolatban felmerült járulékos vitapontra is. Így elveszti a jelentőségét annak vizsgálata, hogy a kisbirtokos alakszerűtlenül létrejött rendelést' semmis vagy megtámadható szerződésnek tekintendő-e, mert okfejtésünk szerint az alakszerűséghez kötöttség sui generis szabályozása éppen abban kulminál, hogy az alakszerűség hiánya az adásvételi szerződésnek, mint kétoldalú jogügyletnek egyik alkotó tényezőjét a vevő ügyleti kijelentését (rendelését] hatálytalanná, más szóval semmissé teszi ugyan, viszont az eladó ügyleti kijelentését (az eladási ajánlatot) — legalább időlegesen — nem fosztja meg hatályosságától. Az a kérdés, hogy a kisbirtokos-vevőnek az alakszerűséghez kötött tényálláson kívül megismételt, kifejezett vagy konkludens ügyleti kijelentése ex tunc, vagy ex nunc hat-e, az ad hoc eset körülményei szerint dönthető csak el. Ha a vevő abbeli szándéka, hogy a >zer/.ődés ex tunc hasson, megállapítható, nincs okunk a szerződéstől ezt a hatályt megtagadni — természetesen harmadik személyek sérelme nélkül. Ha azonban ez a szándék — legalább közvetett úton — meg nem állapítható, a létrejött szerződés hatálya csak ex nunc fog bekövetkezni, ami szemléltetően kitűnik akkor, ha az eladó az alakszerűtlen rendelésre támaszkodva a Vevő újabb hatályos ügyleti kijelentése előtt küldi el az árút, mert ilyen esetben az árúban a feladás után. de az átvétel és használatbavétel előtt bekövetkezett veszélyt s ennek következményeit az eladóra kell hárítanunk. Végül: magunk is azon az állásponton vagyunk, hogy mindaddig, amíg az alakszerűtlen rendelésnek kifejezett módon vagy konkludentiák útján történő megerősítése be nem következett, az ügyleti hatálytalanság — a vonatkozó jogparancs közérdekű szempontjaira való tekintette! — hivatalból észlelendő, — az ügyletnek az alakszerűséghez kötött tényálláson kívül történt megerősítése után azonban a közérdeket ért sérelem sanktiójaként már csak a büntetőjogi sanktió maiad lenn. anélkül azonban, hogy a kihágás esetleges megállapítása érintené a kihágás alapjául szolgáló tényállást követően jelentkező tények magánjogi ügyleti hatályát. 4 Ezen szabály alól kivétel az a ritkán előforduló eset, amikor a kereskedőnek lakhelyén kívül eszközölt alakszerűtlen rendelés-felvételével időbelileg egybeesik a gép átadása, illetve átvétele is. Ilyenkor ugyanis nemcsak a kisbirtokos kifejezett, írásbeli rendelése, de a gép átvétele is még a kereskedő jelenlétében történvén, ezen konkludens faktum sem hatályosulhat előljárósági hitelesítés híjján, ami pedig a konkludens faktummal kapcsolatban fogalmilag is ki van zárva. A szóbanforgó esetben, tehát csak a gépnek a kereskedő eltávozása után való megtartása és használatba-vétele hatályosítja az ügyletet.