Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - A jelenkor jellemző jogi törekvései

400 lyent az orosz szovjetállamban láthatunk s a magyar tanácsköztársaság szomorú emlékű kísérletében láthattunk. Ilyen irányú mélyreható forradalmi áralakulás azonban, amely a jogban megtestesült erkölcsi és szabadságeszméknek feláldozását jelentené, soha sem lehel a jog őszinte híveinek ideálja és törekvéseiknek öntudatosan választott célja. A szociális gondolatban rejlő nemesebb irányú humánistikus eszmék s az embereknek a társadalmi igazságosságra, emberibb és boldogabb életre iránjailó jogosult igényei és törekvései teljesen és maradandóan csak az emberiség évezredes művelődésének alapeszméin felépült jogrendszer keretében kereshetik és találhatják meg érvényesülésüknek legbiztosabb alapjait: s a modern jogfejlődés irányában valóban észlelhetjük azt, hogy — amint Klein Ferenc: Die treibenden Kráfte der neueren Rechtsentwicklung c. értekezésében (1. m. I. k. 401. és köv. lapjain) mondja — ,, a jog szűknek érzi eddigi határait, régi korlátai közül tartalma és formája szerint ki akarja magát szabadítani, ki akar bővülni s miután már egyszer socialis célt tűztek eléje, a célnak jobban megfelelő akar lenni, a maga hivatásával hozzá kiván járulni az emberiség jólétéhez és boldogságához, korunk socialis eszményének teljesítéséhez, nemcsak végrehajtás és büntetés által akar uralkodni, hanem ép úgy, mint a többi tudományágak, valódi szellemi hatalom akar lenni, amely az életet a jog áldásával ajándékozza meg. Egyszóval: a jognak extensivebbnek, tökéletesebbnek, hasznosabbnak és e végből mindenekfölött sokkal alkalmazkodóbbnak kell lennie, mint ma s a való életet egy mainál jobb, az élet számára hasznosabb jog minél hűbb képévé kell átalakítania". Ebben az irányban a jelenkor szociális eszméiben rejlő sok nemes és szép gondolat megtalálhatja érvényesülésének lehetőségeit s a jogfejlesztés helyes útjait, amint a jog minden ágában láthatjuk is az ebben az irányban előretörő haladást s még a legteljesebben kiépült s a' legkonzervativebb magánjog rendszerében is láthatjuk számos intézmény kiépítésében a szociáliíj gondolat előretörését, mert kétségtelenül ilyennek kell tekintenünk — amint arra Klein Ferenc is reámutat — a Treu und Glauben eszméjének általános érvényre emelését az egyéni egoizmussal szemben, a jóerkölcsök korlátozó befolyását a jogügyletek érvényessége tekintetében s a kármegosztás alapelvét a károsító eredményért való felelősség terén, a házasságon kívüli gyermekek helyzetének javítására irányuló törekvéseket, a munkaszerződéseknek a munkások érdekét jobban védő humánusabb szabályait, a Kauf bricht nichl Miefhe elvének érvényre emelését, a modern földbirtokpolitikai törekvéseket s általában a jog és birtokviszonyoknak kielégítőbb szabályozására irányuló törekvéseket. Ugy vélem, hogy a jogfejlődés irányának fogunk megfelelni, ha munkásságunkban ebben a keretben és ezeken az alapokon fogjuk keresni a haladás útját. Korunk jogfejlődésének irányát jelző eszmék és törekvések között