Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 1. szám - Házassági perekben való ügyvédi képviselet
19 jogtani kutatás és azon épülő felfogás áll szemben a nemzetközi jog felsőbbségének fentebb érintett politikai nemzetköziségével. Csak, sajnos, kevesen, akik e fárasztó és nehezen megközelíthető kérdés minden részletébe behatolni készek. A mi nemzetközi jogi felfogásunk igenis politikamentesen hirdeti a nemzeti jognak a nemzetközitől önállóságát és így tudományosan igazolt alapon számol minden nemzetközi kérdés eldöntésénél a vitális nemzeti érdekkel. Az uj nemzetközi jog szabályai között keresi mai létének feltételeit; de ugyanezek mellett a holnap uj életre ébredésének lehetőségeit is. A magyar nemzet tetszetősen csillogó nemzetközi pacifista ideológiákért nemzeti állományából egy jottányit fel nem áldozhat, amikor testét a világ rendezői épen ezeknek jegyében marcangolták szét oly csúfosan. Mi is hirdetjük a nemzetközi jogrend szükségességét, de csakis e jogrend előfeltételeinek megteremtésével, az állam és államközi jogrend dualizmusának tudományos alapján, a magyar államot ért jogtalanságok teljes revíziójával, a magyar államiság vitális szükségleteinek kielégítésével. Mert a revízió, helyesebben a reintegrálódás problémája nemcsak a nemzetközi politika kérdése, hanem a nemzet-közi jogtudomány szemszögéből a nemzetközi jogrend legfontosabb létkérdése is. Házassági perekben való Dgyvédi képviselet. Irta: Sinka Endre törvényszéki tanácselnök. Házassági perekben tudvalévőleg igen gyakran előfordul, "hogy alperes a tárgyaláson ügyvéd nélkül jelenik meg és figyelmeztetés dacára kijelenti, hogy neki ügyvéd nem kell; ő szegény, képviseletével ügyvédet meg nem bíz, szegénységi bizonyítványt sem szerez be, mert neki nincs ideje azután járni, különben a pártfogó ügyvédnek is kell valamit fizetni, ő többet a tárgyalásra be sem jön, hiába fogják idézni stb. ilyen és ehhez hasonló válaszokkal felel a biró azon kérdésére, hogy van-e ügyvéde? Felmerült tehát az a vitás kérdés, hogy a bíróság a tárgyaláson ügyvéd nélkül megjelenő alperessel szemben miként járjon el? A kérdésre két válasz adható: Először: a bíróság az ilyen alperest meg sem hallgatja, -hanem azonnal ügyvédvallásra utasítja és vele szemben teljes •szigorral alkalmazza a Pp. 99. §-ának parancsoló rendelkezéseit. Másodszor: őt személyesen meghallgatja, vagyis vele tár2*