Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 7. szám - Az egyházjogi bűncselekmény

278 melyet a tettes megsértett és ezen fikció által cselekedete nyilvános is és mivel illetékes bírája előtt követte el, notórius is anélkül, hogy a bíróság előtt be kellene cselekményét vallani. Ez esetben mondja a c. 13. X. 2, 28., se tanúra, se vádlóra nincsen szükség, mert semmiféle kifogással nem menthető. A körülményekből, a tettes magatartásából az imputabilitas is megállapítható. Azon cselekedet pedig, mely a fenti elemekkel nem rendelkezik, titkos (occultum). Ha nem nyilvános (általában nem vagy csak néhány hallgatag személy tud róla), akkor anyagilag titkos, ha pedig a beszámíthatóság kétséges, akkor formálisan titkos. Ezen felosztásnak büntetőjogi jelentősége kétségtelen. Mindenek előtt fontos az, hogy csak nyilvános bűncselekmény lehet büntető eljárás tárgya. (1933. c. 1. §.) A notórius cselekedet bizonyításra nem szorul.13 (1747. c. 1. §.) A titkos cselekedetre nyilvános vezeklés nem róható ki. (2312. c. 2. §.) Azonban a törvénykönyv gondoskodott arról, hogy a titkos bűncselekedetek is elvegyék büntetésüket, noha bírói eljárással nem iy büntethetők. így a 2191—2. kánonok felhatalmazzák a püs- , pököt, hogy a iurisdikciója alá tartozó papokat az esetben, ha a püspök előtt tudott, egyébként azonban titkos bűncselekedetet biztosan elkövették, állásuktól, illetve hivataluk gyakorlásától egészben vagy részben felfüggesszék. (Suspensio ez informata conscientia.)14 Ha pedig nem egészen biztos, hogy az imputált cselekedetet elkövette, de valószínű, akkor még a plébános is elmozdítható. (2147. e. 4. §.) Különösen nagy jelentőségű büntetőjogi szempontból a notorium fogalmának jogi kialakítása. Ezek után nem fordulhat elő az az eset, melyet Durantis, olasz kanonista ír le15 Bologna egyik nyilt utcáján meggyilkoltak egy embert. A gyilkosságot a podesta lakásának ablakából látta. Mivel azonban a tettesre nem tudták rábizonyítani a cselekedetet, a podesta kínpadra akarta húzatni. A konzultált jogászok azonban, Azo, Hugolinu.v Accursius arra hivatkoztak, hogy a bíró nem a saját tudása alapján, hanem „secundum allegata et probata" köteles eljárni és ítélni. Az egyházjog notorium fogalma az, mely a polgári büntetőtörvénykönyvekbe is átvéve nem engedi, hogy a jog- és igazságszolgáltatás zsákutcába kerüljön. A 2198. kánon a bűncselekményeknek tisztán egyházi vagy tisztán az állami rend ellen elkövetett, illetve a mindkettőt sértő vegyes bűncselekmények magától értetődő felosztását tartalmazza, azután külön cím alatt kodifikálja az egyházjogi bűncselekmények másik tulajdonságát, a beszámíthatóságot. 13 Evidentia patrati sceleris non indiget clamore accusatoris. C. 9. 12. X. 5. 1. !* Sipos: Enchiridion I.,C. 896. 1. 15 L. Biener: Beitrage zur Geschichle des Inquisitionsprocesses. 80. 1. Id. Hohenlohe: I. m. 66. 1.