Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 7. szám - Közigazgatási abszolut alanyi jogok
269 azok az abszolút alanyi jogok, amelyek mindenkivel, így az állammal szemben is megilletik az egyént, de a magánjogi viszonyból erednek. A közigazgatási jogviszonyok tiszta typusán kívül — amelyben az állam és az egyén állanak egymással szemben — van a közigazgatási jogviszonynak egy másik typüsa is, ahol magánosok a jogviszonyban szereplő Felek és ez a másodlagos közigazgatási jogviszony. Nem fogjuk ez alkalommal kutatni azt. hogy ez a szekündár közigazgatási jogviszony hogyan áll elő, hogy az objektív jog. illetve aktus eredeti intézkedésében leli-e magyarázatát, vagy kutatnunk kell azt a momentumot, amellyel a közigazgatási jogviszony fennállása során a másodlagos viszony előáll. Egyszerűen megállapítjuk azt, hogy a közigazgatási jogviszonyokban igen gyakran nem az állam és az egyes, hanem mindkét oldalon magánosok állanak egymással szemben. Mihelyt olyan közigazgatási jogviszonnyal találkozunk, amely az egyesek között keletkezik, mihelyt nincs az alanyi joggal szemben mutatkozó kötelezettség fennállásának lehetősébe az államra korlátozva, hanem az. mist is terhelhet, rögtön lehetővé van téve az is. hogy a jogosított féllel szemben nem csupán egy, hanem több személy, esetleg mindenki mint kötelezett szerepelhessen. A közigazgatási alanyi jogok abszolúttá tételénél kétségenkívül az lesz a főszempont, hogy az állam a maga céljai megvalósítására milyen alanyi jogok elismerését tartja szükségesnek. Értnek megfelelően fog alanyi jogokat engedélyezni harmadik személyekkel szemben és fogja őket esetleg abszolút jogként érvényre juttatni. A másodlagos közigazgatási jogviszonyok -— vagy az egyén és az állam közi előálló jogviszonyok - az egyes számára igen gyakran olyan alanyi jogoka! tartalmaznak, amelyek elvilei; mindenki által megszerezhetők ugyan, de azokat különböző, sokszor téi- és időbeli korlátozottságok folytán ténylegesen csak egyesek szerzik meg. Azt jelenti ez a megállapítás, hogy a másodlagos közigazgatási jogviszonyban rejlő egynémely, az ("gyesnek jutó jog igen sok esetben u. ti. reflexjog, vagyis az objektív jogként jelentkező jogszabály végrehajtása során áll elő az egyes javára, viszont megnyilvánulásaiban semmiben sem fog különbözni egyéb közigazgatási alanyi jogoktól. Tekintet nélkül arra, hogy másodlagos jogviszonyban szereplő jogok valóságos alanyi vagy közigazgatási reflex jogok-e és tekintet nélkül arra, hogy mi a kapcsolat az egyénnek az állammal és harmadik személyekkel szembeni joga között, kél fő typusü, illetve irányú alanyi jog fennforgását állapíthatjuk meg a. másodlagos jogviszony szemléleténél.