Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1930 / 7. szám - Más jogának peres érvényesítése. Tekintettel a 43. számú jogegységi döntvényre
261 lésének érvényesítésére feljogosított személy felperesként felléphet ügyan, de a Pp-. idézett szakaszára tekintettel magát a járásbiróságj eljárásban is ügyvéd által kell képviseltetnie, kivéve, ha a hitelezővel a szóhanlevő szakaszban említelt viszonyban van. Helyénvaló lesz tehál a döntvény alkalmazásával kapcsolatos egyéb perjogi kérdésekre' is e helyüti bővebben kiiérni. Amikor a félperes a hitelezőtől kapott megbízás alapján érvényesíti ennek követelését, s ekként a perben kereseti jogát a hitelezőtől kapott megbízásra alapítja, akkor a bíróság előtt ismeretes lesz mindenkor a megbízó, a hitelező személye es rendszerint a megbízási szerződés tartalma is, — amiknek a perjogi szabályok alkalmazása szempontjából fontossága van Nyilvánvaló, hogy a Pp-raek a kizárási okok. az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése felől rendelkező szabályait a megbízóra is alkalmazni kell. Ha a per során a felperes meghal, nem nyerhetnek alkalmazást a Pp-nek a 46."). §-ban a peres fél halála esetére felállított szabályok. A pert ugyanis nem folytathalják a felperes jogutódjai (örökösei) s a per nem folytatható azok ellen, mert a megbízási viszony megszűnik a megbizotl halálával s nem száll át ennek jogutódjaira (Örököseire). Kérdés, hogy ha a megbízási \ iszony akár a felperesként fellepett megbízott halála folytán, akár egyéb okból pl. felmondás folytán megszűnik, beléphet-e a perbe felperesként maga a hitelező), illetve meghízhat-e mást azzal, hogy az folytassa saját nevében a pert. Aligha lehel kétséges, hogy ennek törvényes akadálya nines. illetve a Pp. 465—47Ő. §-ainak helyes értelmezése ezt lehetővé leszi, ami által elkerülhetővé válik, hogy a hitelező) vagy megbízásából más felperes újból kezdje a pert. A hitelező) a megbízási bármikor visszavonhatja, s nyilvánvaló, hogy itt is áll a kir. Kúria 3844/1925. sz. ítéletében kimondott az a szabály, hogy a visszax onhalóság a megbízás lényegéhez tartozik. Ha azonban a felperes a perben valamely különös jogalapon kétségbe vonná a megbízás egyoldalú visszavonásának hatályosságát, aligha marad más hátra, mint hogy a meghízó a Pp. <S2. §-a érielmében fŐbeavatkozási pert indítson. A Pp. 374. §-ának kiterjesztő magyarázata alapján a bíróság a Felperes helyett a megbízót hallgathatja ki eskü alatt. Szükség van erre a törvénymagyarázatra, nehogy a hitelező mást a felperesként való fellépéssé] avégből hízzon meg. hogy ekkép saját magának tanúként való kihallgatását érje el. Nem lehet kétséges az sem, hogy abban az esetben, ha a leiperes pervesztessé válik, a bíróság a megbízót (a hitelezőt) saját személyében is kötelezheti a perköltség viselésére, különösen ha úgy találja, hogy a perköltség a felperestől nem lesz behajtható.