Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Megjegyzések a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslathoz

246 ELŐADÁSOK. Dr. Angyal Pál előadása. Az Aquinoi Szent Tamás Társaság f. évi május 14-én délután Schüt: Antal egyetemi tanár elnöklésével, nagyszámú hallgatóság előtt megtartott ülésén Angyal Pál dr. egyetemi tanár tartott felolvasást ,A személyes szabadság fogalma és büntetőjogi védelem alá eső köre" címmel. Bevezetőül közölte, hogy a magyar büntetőjogot minden vonatkozásban feldolgozó 25 kötetes munkájának 7. és 8. kötete legközelebb hagyja el a sajtót. Megállapította, hogy a büntetőjog széles körben' védelmezi meg a személyes szabadság jogát minden olyan támadással szemben, amely az egyéniség érvényesülésének útjában áll. A szabadság nem büntetőjogi, hanem etikai és politikai fogalom. Lényegéhez tartozik az is, hogy az ember elhatározását külsőleg is érvényesítse. A szabadság negatív és pozitív oldalról határolható el. Negatív értelemben megszorítástól, kényszerfői mentességet jelent, míg a pozitív értelemben nem más a szabadság, mint lelki képesség, lehetőség az elhatározásra, cselekedetre. Majd a szabadság tartalmával foglalkozott és annak leszögezésével, hogy az ember maga szabja meg tevékenységének irányát és tartalmát, hangoztatta, hogy az ember szabadsága nem korlátlan, nem is adott mennyiség, hanem küzdésnek, erőfeszítésnek eredménye. Nem a szabadság születik az emberrel, hanem a vágy, a képesség, hogy a szabadságot kivívja. A szabadság az ember lényegéhez tartozik és így az embernek egyik legértékesebb java. A szabadság, mint az egyéni érvényesülés színtere, történeti fejlődést jelent. Részletesen kifejtette ezután az előadó, melyik az a terület, melyen belül a személyes szabadság büntetőjogi védelem alá esik. Az előadáshoz Kiss János prelátus, nyugalmazott egyetemi tanár szólt hozzá, az elnök pedig megköszönte az előadónak, hogy kutatásainak eredményét időnként a társaság elé hozza. Az International Law Association magyar csoportjának és a Budapesti Ügyvédi Körnek 1930. évi május hó 7-én tartott együttes ülésén Dr. Szászy István előadást tartott „az alkalmazandó jog meghatározásáról a nemzetközi vételi szerződéseknél". Előadó azt a kérdést igyekezett megoldani, hogy de lege ferenda miképpen kell meghatározni a nemzetközi vonatkozásokkal rendelkező vételi szerződésekre alkalmazandó jogot. Először is kimutatta, hogy egy és ugyanarra a szerződésre elvileg mindég egy jogot kell alkalmazni. A jogalkalmazás egységének alapelve alól csupán három kivételt szabad elismerni a megvizsgálás helyének a joga javára. Ezek a kivételek: a) az árú megvizsgálásának a módja; b) az árú minőségi hiányaira vonatkozó értesítések módja, minden olyan értesítés módja, amelynek tárgya az sárú szolgáltatásának a szerződés rendelkezéseivel meg nem egyezése; c) az árú átvétele megtagadásának, az árú rendelkezésre bocsátásának, ideiglenes megőrzésének, fenntartások közlésének a módja. Ezután az előadó rátért az alkalmazandó jog meghatározása különböző módszereinek ismertetésére. Szerinte sem a szintetikus, sem az analitikus, sem a kazuista módszer nem helyes egymagában