Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - Megjegyzések a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslathoz

236 jelzálog tulajdonosa azonban nem váll adóssá. Ha azonban a jel­zálogos hitelező személyes adósát a felelősségből kiboesájtja anélkül, hogy az uj tulajdonos személyes felelősséget vállalna: akkor már lényegileg telekadósság létesült. Erre mondja Szladits,* hogy ilyenkor a jelzálogjog megszűnik járulékos lenni és önálló réáladósságá alakul. Tehát addig, amíg dologi adósság mögött ott áll valakinek személyes lekötöttsége, addig járulékos jog a jelzálogjog (akár mennyire nincs is vonatkozásban ez a jelzálogjoggal), amint ez megszűnik (bár ez ki sem tűnik a bejegyzésből) megszűnik a járulékosság is. Ebből is lát­juk, hogy mi a telekadósság és miből deriválják az önállóságot. Es ez a példa is mutatja a telekadósság mint önálló jelzálogjog teóri­ájának a tarthatatlanságát. A telekadósságban instituált jelzálogjog éppen úgy, mint a közön­séges jelzálogjog a hitelező követelésének biztosítását és kielégítését szolgálja. A telekadósság mint jelzálogjog soha el nem válik a követe­léstől, anélkül éppen olyan kép nélküli keret volna, mint bármely zálogjog. Önállóan nem tárgya semmiféle jogügyletnek, mert a jogügy­letek tárgya mindig a jelzálogjoggal biztosított követelés. Önállósága csak annyi, amennyi minden jelzálogjognak megvan a publica íides védelméből. Végső konklúziónk az, hogy nincs önálló zálogjog, sem jelzálog­jog. Nem önálló tehát a telekadósság sem, mert keletkezésüknek, fenn­maradásuknak törvényé a követelésben van, amelyet szolgálnak. Minden pertraktált önállóságuk csak látszat és ez a látszat ott a leggyengébb, ahol a spektrumból a személyes adósság szineleme hiányzik csak (nyilvános zálogházak zálogjoga és telekadósság); leg­erősebb ott, ahol a publica íides-től kölcsönzött színtől szivárványozik a jelzálogjog (a jelzálogjog u. n. továbbélése esetén.) Önálló zálogjog tehát nincs, ha volna, az nem lenne zálogjog, nem lehetne annak nevezni, aminthogy a felfüggesztő feltételű és jövőbeli követelés biztosítására alapított jelzálogjogok • tulajdon­képen nem jelzálogjogok, hanem csupán rangsor jogok.** MEGJEGYZÉSEK A TÖRVÉNYKEZÉS EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ. Irta: ür. Jablonkay Géza ügyvéd, szfőv. t. ügyészségi fogalmazó. Az alábbiakban röviden ismertetjük a tervezet egyes intézkedé­seihez fűzött és tisztán gyakorlati szempontokat érvényesítő megjegy­zéseinket. A nem megfelelőnek tartott intézkedések, illetve újítások helyett megfelelőbbeknek indítványozása azonban e cikk keretein kívül esvén, avval most nem foglalkozunk. Örömmel üdvözöljük a tervezet első szakaszát, mely a magyar *Idézett munka 315. oldal. **I. Ágoston: „A rangsor mint jog" c. dolgozatát.

Next

/
Thumbnails
Contents