Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 6. szám - A járulékosság kérdése a zálogjogtanban

227 embernek tetszik-e lenni vagy sem, — de én már kimondom, hogy bíróság elé menni soha többé nem kívánok, mert én pereltem Magyarországon, pereltem Bécsben, nyertem port, vesztettem • pert, de hogy mindig ráfizettem, azt jólétekkel mondhatom." Kissé elszomorodva és elgondolkozva hagytam oda a kis bolthelyiséget. össze kellene már egyszer ülniük az illetékes tényezőknek és nyugodtan, szenvedélytől mentesen meg kellene beszélniük a magyar jogászproblémát, hogy a végkatasztrófát, ha ez még lehetséges, elkerüljük. Ha mindenik törvénytervezet és hasonló kísérlet már születése pillanatában egy forradalmi jellegű ellenáramlattal találja magát szemben, akkor bekövetkezhetik a nemtörődésnek, a mozdulatlanságnak mindennél veszedelmesebb állapota. Komolyan, higgadtan, izgató jelszavak nélkül kellene a további ügyvédinfláció meggátlásának a kérdését napirendre tűzni s ezzel kapcsolatosan azt is megvitatni, hogy miképen lehetne utat nyitni a jogászi tudásnak és jogvédő hivatásnak olyan területen, amelyek még felvevőképesek. Egész jogásztársadalmunk a legteljesebb bizalommal fordulhat ezekben a nagy kérdésekben Zsitvay Tibor igazságügyminiszter úrhoz, aki az ügyvédi testület köréből lépett igazságügyi kormányunk élére s aki — mint egyszersmind egyik nagy bíránk íia — abban a kivételes lelki dispositióban van, — mint amilyenben én is, az ügyvéd fia vagyok, hogy az egyik jogászi élethivatás szeretetét az abban eltöltött évek érlelték meg bennünk, — a testvérpálya megbecsülését pedig az anyatejjel szívtuk magunkba. A JÁRULÉKOSSÁG KÉRDÉSE A ZÁLOGJOGTANBAN. Irta: dr. Menyhárth Gyula. Ujabban tnindsűrűbben les/egetett kérdés a jogirodalomban, hogy járulékos jog-e a zálogjog, megállhat-e a követelés, a főjog nélkül? Sőt újabban fel is állítják az önálló zálogjog típusát, mini a főjogtól független, öncélú jogot.* Ez irányú elméleti kutatások zsilipjét tulajdonképen azok a szakíróink nyitották meg, akik a jelzálogjognak a követelés megszűnte utáni továbbélésére mutattak rá és a járulékosság doktrínájának látszólagos repedéséin' igyekeztek illeszteni feszítő vasukat. E kérdéssel alább még foglalkozunk. Itt csak arra mutatunk rá, hogy ezen a zsilipen áradt szét az az új elméleti doktrína, hogy a * L. Dezső Gyula: Fejezetek a zálogjogtan köréből (l'.)12S.i és Szladits: Dologi jog (1930/) <•. munkáit.