Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - Szt. Benedek Regulája mint törvénykönyv

6 vezet nagyobb egységeit, a monostorok szövetségét is ismerik és szabályozzák. A fejlődésnek ezen foka látszik meg Szt. Benedek Reguláján is, aki azonban — bizonyára tudatosan — a monostor-szövetséget nem veszi fel Regulájába (a novellák különben is későbbiek Szt. Benedek művénél.) Az egyházi törvényhozásnak a birodalom keleti részében rendes formája a zsinati törvényhozás; a nyugati részben a politikai helyzet különbsége is elősegíti az önjogu pápai törvényhozásnak, melynek kezdetei már az I. sz. végén, Római Szt. Kelemen püspöknél kimutathatók, teljes kialakulását. A keleti egyházi törvénynek kifejezési formája a canon és az anathematismus, a pápának is decretum. Szt. Benedek Regulájának egyes fejezetei inkább a rövid kanon, anathematismus, más fejezetei a decretumformát utánozzák. Az egyházi törvényhozás Szt. Benedek korában hivatalos kodifikáláshoz még nem jutott el. A keleti zsinatok határozatait összefoglalták egyes magán-szerzők; rendesen hozzásorolták az (apokrif) apostoli canonokat és constitutiokat is. Dionysius Exiguus (500 körül) szerzetes Collectiv-ja az első kísérlet a keleti és nyugati egyházi törvényhozás nagyobbszabásu kodifikálására. Ebben a törvénygyűjteményben a chálcedoni és carthagoi (418. év) zsinatok egyes határozatai mellett Siricius (384—98.), I. Ince (401—17.), I. Gelasius (492—6.) pápák dekrétumai foglalkoznak a szerzetesség szabályozásával. Szent Benedek a polgári és egyházi törvényhozás addigi eredményeit gondosan értékesíti Regulájában. Ha már most azt keressük, milyen jogi analógiák és előfeltevések szolgálnak alapul a Regulában megrajzolt ideális monostori közösséghez, társasághoz, azt kell mondanunk, hogy a közvetlen analógiát a római jogi életben nagymultu és nagyjelentőségű collegiumok, főleg a hadsereg kereteihez tartozó collegiumok szolgáltatják, a távolabbi analógiát pedig a római família, család. Alig van a római collegiumi jognak oly vonása, műszava, mely a Regulában azonos jelentésben felhasználást ne nyerne. Szent Benedek a constitutor collegii, scholae-nak tudja magát: az Istenszolgálat iskoláját: schola dominici servitii-t akarja megalapítani. Ennek számára irja Rendszabályát, a lex-et. Ez az Istenszolgálat (servitium) katonai jellegű; a szerzetes a Krisztus király zsoldjában katonáskodik, az „engedelmesség erős fegyverzetét ölti magára", „mindenütt egyenlő hadiszolgálat terhét vonszolja". Fogadalma a római katonai eskünek a mása; engedelmességet, állhatatosságot (zászlóhoz való hűség) és erkölcsei megjavítását fogadja. A mosotor olyan, mint egy álló tábor. A kapuban állandó őr; a szerzetesek tizes, húszas csoportokba oszlanak, élükön egy-egy decanusszal, aki decaniajával együtt alszik és felügyel rája.