Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 5. szám - Dr. Tóth Lajos egyetemi tanár: magyar magánjog, dologi jog

190 terheli") törvényes kötelmektől, amelyek tőle positív tevékenységei kívánnak (pl. adófizetés). A tulajdon közérdekű (közjogi) korlátai közé sorozza az u. n. földreform céljából való korlátozásokat, de nem tekinti a tulajdon korlátjának a kisajátítást. A magánjogi korlátok kóréhen a szomszédjog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom részesül tárgyalásban. Különösen ügyeimet érdemel azoknak a jelenségeknek a tárgyalása, amelyek elidegenítési és terhelési tilalom esetén kívül kizárják vagy nehezítik a dolog elidegenítését (190—192. L). A tulajdoni jogviszony érvényesítése körében (213—255. 1.) meg van különböztetve a visszaverő és a visszavágó önhatalom esete és ki van mutatva, hogy az önhatalom és a büntetőjog a tulajdont közvetlenül nem, hanem csak a birtokot védi. Plasztikus a Publiciana in rem actio és a rendes birtokkereset szembeállítása (240—245. 1.). Az ingatlanok világába tartozó tulajdoni keresetek logikus csoportosítása körében az ingatlan kétszeri eladásának ujabban ismét sokat vitatott problémája tekintetében az látszik a Szerző álláspontjának, hogy az első be nem jegyzett vevő a második bejegyzett vevővel szemben Publiciana, esetleg rendes birtokkereset útján találhat védelmet (252. 1., 1. még 144. 1. 4. j.). (De vájjon elismerhető-e a tényleges birtoklás ilyen esetben a telekkönyvvel szemben a tulajdonosi minőséget valószínűsítő körülményként?) Tárgyalja még szerző azokat a kereseteket, amelyek a tulajdon érvényesítésére csupán közvetve szolgálnak. Itt említi meg az izgatás, okirathamisítás, emberölés büntető szankcióját (255. l.|. A haszonélvezet tárggának rendkívüli javítása és he lg re állítása kérdésében kiemeli a szerző azt a sajátságos helyzetet, hogy ilyenkor mindkét érdekelt csak jogosult a javításra, de egyik sem köteles (281. 1.). Hendhaggó szolgalmak cím alatt vannak tárgyalva azok a különleges esetek is, amikor a rendszerint telki szolgalmat alkotó jogosítvány személyhez kapcsolódik vagy a rendszerint személyes szolgalmat alkotó jogosítvány telekhez kapcsolódik (298. 1.). Behatóan tárgyalja a szolgalom haggomángozásónak esetét, megkülönböztetve a legátum per vindicationem és a legatum per damnationem joghatásait (310. I.). A zólogjogviszongok egységes fogalomból kiinduló tárgyalásában a zálogjog absolut jellegét — szemben Szászy-Schwartz egyik helyével — a szerző nem abban látja, hogy a zálogtárgy a tulajdonos személyében beálló változás ellenére is lekötve marad, hanem az alapeszméhez híven itt is a priust, a negativ oldalt domborítja ki. Azt, hogy az exemptuson kívül mindenki arra van kötelezve, hogy ne tegyen semmi olyant, ami a zálogjog gyakorlásának útjába állana (328. 1.). Kimerítő, áttekinthető és világos a jelzálogjog új törvéngének tárgyalása. A biztosított követelésről szólva, kiemeli szerző, hogy az egyaránt lehet dologi, kötelmi vagy megtámadási alapon nyugvó (353. 1.). Élesen különválasztja az adósi és a jelzálogtulajdonosi minőséget (354—355. 1.). A ggümölcszálogot az új törvény világában i> lehetségesnek tartja, mint a jus utendi-fruendi önálló elzálogosí-