Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A nemzetközi jog kodifikációja. 2. [r.]

106 désekkel foglalkozott. A kari kérdések sorában az ügyvédség államonJeénti mai szervezetét, szociális helyzetét és nyugdíjügyét vizsgálták és a különböző nemzetekbéli ügyvédi nyugdíjintézmények állandó íigyelésére és a nyugdíjbiztosítás legtökéletesebb szervezeti módjainak keresésére bizottságot küldtek ki, amelyben magyar részről dr. Nyulászi János, az Országos Ügyvédszövetség társelnöke nyert helyet. Az Országos Ügyvédszövetség az ügyvédség helyzetére vonatkozó ankéthoz dr. Király Ferenc, ifj. dr. Szigeti László és dr. Földvári Béla ismertetőit, a nyugdíjügynél pedig dr. Oppler Emilnek a magyar ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről írt tanulmányát nyújtotta be. A konferencia ezenkívül három gyakorlati vonatkozású nemzetközi jogi kérdést tárgyalt és pedig a nemzetközi egyesületek jogi rendjének, a nemzetközi kapcsolatokat is érintő büntetendő cselekmények, az u. n. „nemzetközi büntetendő" cselekmények és a kereskedelmi fakultatív nemzetkn/i vegyes bíráskodás kérdését. Végezetül a Nemzetközi Ügyvédunió uj elnökévé C.rockaert-t, a brüsszeli ügyvédi kamara elnökét választotta és legközelebbi kongresszusa székhelyéül Luxemburgot jelölte ki. A kongresszus 18 állam képviseletében megjelent 71 tagját a francia hatóságok, jogászkörök és ügyvédi szervezetek nagy szivélyességgel fogadták; így többek között meghívást kaptak Doumerguenck. a francia köztársaság elnökének Elyséebeli estélyére. üoumergue elnök valamennyi delegátust bemutattatta magának, közöttük a magyar kiküldötteket is, akikkel barátságosan elbeszélgetett. A Budapesti Ügyvédi Kör ankétja. A Budapesti Ügyvédi Kör III. ankétfolytatásán igazságszolgáltcdás és napisajtó, ügyvédi reklám tárgyak szerepeltek. A téma előadója dr. Teller Miksa volt, aki elsősorban a napisajtónak a jogszolgáltatás híreinek közlésében megnyilvánuló felületességére és járatlanságára mutatott rá és megjelölte e tekintetben az orvoslás módjait. Majd részletesen foglalkozott az ügyvédi reklámnak a sajtóhoz való viszonyáról. Ismertette e részben a külföldi helyzetet s előadása konkluziójaképen arra a megállapításra jutott, hogy nem szabad a mai struccpolitikát tovább folytatni, mert ez odavezethet, hogy némi óvatosság mellett minden ügyvéd oly reklámot csinálhat magának, a milyent tud. Ezért szükséges, hogy az ügyvédi reklám kérdésének szabályozásával komolyan foglalkozzunk. A további nagy számú felszólaló: dr. Szabó László egy. m. tanár, dr. Vámbéry Rusztem, dr. Szőke Béla, dr. Berend Béla, dr. Vas Imre stb.) előadásának felfogásbeli külömbözősége, amelyek folyamán hol liberálisabb, hol rigorozusabb álláspontot hallottunk kidomborítani, valóban alaposan megindokolta dr. Tehernek e kényes és nagyfontosságú kérdés szabályozására irányuló sürgetését. Emlékeztetünk arra,.hogy az 1927-ben tartott Országos Ügyvédi Vándorgyűlés elhatározta egy ügyvédi ethikai kánonnak a megalkotását. Az ankéten lefolyt vita tükrében most erős vonalakkal domborodott ki e határozat végrehajtásának nagy jelentősége, de egyszersmind sürgőssége. Reméljük azt, hogy az Ügyvédi Kör ennek az ankétnak az anyagát, mely bőséges támpontot fog nyújtani eme erkölcsi kódex ezen részének az elkészítéséhez, nyomtatásban is meg fogja jelentetni.