Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A terjesztő felelőssége

86 S ha valakinek még ezután is kétsége van az említelt 7. § értelme felől, olvassa el azl a felszólalást, amelynek következtében a Ház a §-t a bizottságnak visszaadta. Ez Szilágyi Dezső felszólalására történt. Terjedelmes beszédjéből csak azt a részt idézem, ami minket most a 7. §. helyes értelme szempontjából érdekel. Ez így hangzik: Szilágyi Dezső: ,,De a miért én szót emeltem, tulajdonképen nem ez, hanem az, hogy az igazságügyministernek és a háznak figyelmét egy nézetem szerint sokkal fontosabb körülményre hívjam fel. És ez az, hogy a sajtótörvénynek jelenlegi fokozatos felelősségre vonatkozó rendelkezései, nincsenek a büntető törvény tartalmával kétségtelen összhangba hozva és hogy megmondjam ennek káros következményét. (Halljuk! Halljuk!) Ha t. ház, ezen kétségtelen összhang nem eszközöltetik, tartok tőle, hogy a sajtóvétségekre vonatkozólag a repres'siónak még azon lehetősége is, amely az 1848.XVIII. t.-c. szerint fennáll, el fog enyészni. Ez az, t. Ház, aminek rövid kimutatására a t. Ház figyelmét kérem. (Halljuk! Halljuk!). Az 1848;XVIII. t.-c. a sajtó útján elkövethető bűncselekményeket, az úgynevezett sajtóvétségeket szabályozza és e szabályozással azokat az általános büntetőjogi beszámítás elvei alól teljesen kivette úgy, hogy ha arról van szó, hogy valamely sajtóvétség megítéltessék, az arra vonatkozó szempontok és irányadó elvek a sajtótörvényben vannak lefektetve. Sajtótörvényünk 13. és 33. §-ában meg van állapítva a fokozatos felelősség rendszere, t. i. az, hogy a sajtóvétségnél nem kerestetik az, mint más bűncselekményeknél, hogy kik járultak a büntetendő cselekmény elkövetéséhez, kik a felbújtók. kik a bűnrészesek és kik a tettestársak, hanem a törvény megelégszik egy elvvel, t. i. azzal, hogy mindig csak egy személy büntettetik és hogy a személyekre bizonyos sorrendet állapít meg. minél fogva, aki sorrendben előbb következik, előbb is büntettetik és ez által minden hátrább következő személy mentesül. Ily rendszer elfogadása mellett, e visszaélések repressiőja csak két feltétel alatt lehetséges. Az egyik azt, hogy azon személynél, akin a felelősség sorrendje van. nem vizsgálják azt, hogy elkövette-e azon cselekményt vagy sem, hogy az általános büntetőjogi beszámítás elvei illenek-e reá vagy sem, ez nem tartozik ide. hanem megelégszenek azzal, hogy az illető cselekvőképes személy és a felelősség sorrend je ra jta van." i Az 1878—81. évi Képviselőház Napló XIII. 02. lap.) Abban kételkedtek tehát egyesek, hogy az 1848:X\TII. t.-c. 13. és 33. §-a alapján felelősségre vonandó személyekre nézve a bíróság nem fogja-e kutatni a Btk.-nek a felelősséget tárgyazó általános rendelkezéseit. Az erre adott válasz kristálvtiszta. Csak akkor érthetjük meg az 1880: XXXVII. t.-c. 7. §-át. ha ezt tudjuk. Ezt a §-t tehát egyáltalában helytelen a terjesztő köztörvényi felelőssége kérdésének a vizsgálatába belevonni, meri ez