Magyar jogi szemle, 1930 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 3. szám - A terjesztő felelőssége

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 240 P. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. || fi sz..m ára „. e|sfl mé* ,9. p Telefonszám: Aut. 538-83 0 Szam dra dz els0 ,elevre Vi v3. szám. Budapest, 1930. március hó. XI. évfolyam. A TERJESZTŐ FELELŐSSÉGE.* Irta: Dr. Horvátth Dániel miniszteri tanácsos. A terjesztő felelőssége tekintetében a bírói gyakorlat ingadozó. Nem az a szándékom, hogy ötven esztendőnek ezt az ingadozását csokorba kötve bemutassam. Előttem csak az a gyakorlati cél lebeg, hogy a mai gyakorlat irányváltoztatásához és az ingadozás megszüntetéséhez szerény erőmhöz képest hozzájáruljak. Nem szabad az ily ingadozás megszüntetését a törvényhozástól várni. Az ;t kérdés ugyanis, hogy a törvényhozás működése megengedi-e vagy mikor engedi meg, hogy a sajtójog kérdésével foglalkozzék, független az igazságszolgáltatásra hivatott bíróságok kötelességétől, akiknek, ha az eset előfordul, igazságot kell szolgáltatniok. De az is szükséges, hogy mielőtt a törvényhozás a sa jtójog reformjának kérdésével egyáltalában foglalkozhátik, tisztuljanak a nézetek a tekintetben, hogy mi a hatályos jog. Másként nehéz lesz majd akkor egymást megérteni. A terjesztő felelősségének kérdése az állam és az igazságszolgáltatás életében napról-napra előforduló oly fontos kérdés, hogy nem tűri meg az ingadozást. A terjesztő felelőssége kérdésében egy oly bírói határozat kei tilt nyilvánosságra, amelyben a korábbi gyakorlatban is kísértett, egyik végletes álláspont a csúcspontjára emelkedett. Ez a határozat így szól: \ semmiségi panasz szerint téves a cselekménynek az 1921. évi III. t.-c. 2. §-a szerint való minősítése, mert a vádlott csupán terjesztette a/ „Uj földreformot" cimű röpiratot, a terjesztés miatt pedig a' vádlott a St. értelmében sajtórendészeti vétség címén ítélhető el, de el nem Ítélhető sajtóbüncselekmény miatt. Ez a panasz alapos. A kir. ítélőtábla ítélete szerint a Btk. 172. és 17:5. S-a alá eső izgatást és az 1921:111. t.-C. 7. §-a alá eső vétségei azáltal követte el, hogy a proletárdiktatúra létesítésére irányuló mozgalommal kapcsolatban az általa ismert tartalmú „Uj földreform" című röpiratot terjesztene, amely röpiralnak * Főszerkesztő megjegyzéséi I. a tanulmány végén. 7