Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2. szám - A hütlen elhagyás, mint a H. T. 80. §. a) pontja alá vont bontóok

68 A magyar, jogrendszerben a hűtlen elhagyás önálló és abszolút bontóok ugy, ahogy megvan konstruálva. Más módon: a hűtlen elhagyás nem lehet az ország törvénye szerint bontóok. A házasság a társadalom, a közösség, a nemzet intézménye és így a házasságot nem lehet csak a l'elek szempontjából nézni, különösen a társadalmi erkölcs züllöttsége idejében és a nemzet lelkivilágával ellentétes célokat a törvénybe nem szabad — bár lehet — belemagyarázni. A magyar lélek a konzervatív világfelfogás, a maradandóság, az állandóság gyönyörű kifejezője minden vonatkozásban. A család is ilyen állandóságot jelentő társadalmi intézmény a nemzeti lélek előtt. A magyar törvény ennek a népléleknek a kifejezője akkor, amidőn a család fennállását védi és elég liberális arra, hogy a házasságot felbontsa, ha a házasság a bontást kérő félre — a másik fél magatartása folytán — annyira fel van dúlva, hogy az elviselhetetlen. Az élet azonban azt igazolja, hogy a bontást kérő fél a saját egyéni céljai és magánérdekei szempontjából tartja a házasságot elviselhetetlennek! A társadalmi közös érdeket nem akarja látni. A nemzet érdeke ma hangosan tiltakozik az epidemieszerü egyéni bontások célzata ellen. A háborús lélek a hábom előtti társadalmi viszonyokban és a családi életben nagy eltolódást idézett elő, tehát a birói gyakorlat is az egyéni érdekű bontásokkal szemben az államérdek magasabb szempontjait kell, hogy szembe helyezze. A biróságok vissza kell, hogy térjenek a magyar törvényhozó-testület nemes liberalizmusához és szembe kell, hogy nézzenek ezen a ponton is az ál-liberalizmussal.10 A házassági törvény nagy megalkotói a nyugateurópai házassági törvényeket és e törvények hatályának területén volt életviszonyokat szorgosan tanulmányozták és a magyar viszonyok ütőerére tett tapintással konstruálták meg a bontási módozatokat és okokat. A H. T. 77. §-ában megszabott abszoltd bontóok oly világos rendszerezéssel történt, hogy azt homályosnak, vagy rendszerbelien elhibázottnak — a mi törvényünk szempontjából — senki se tekintheti. A H. T. 80. §-ban szabályozott viszonylagos bontóok megkonstruálásánál pedig különös ügyelem volt fordítva a 77. §-ban szabályozott bontóokra is. 1 A magyar birói gyakorlat a törvény életbelépte után közvetlenül nem is vétett e rendszerbeliség: ellen. a 80. §. a) pontja alá eső bontóokot gyakorlati jelentőségűvé tenni, amit szoktak is érvényesíteni. Én azt hiszem, hogy a gyakorlati jogászok conclave-szerii bezárás esetén — étel és ital nélkül — 24 órán belől a birói gyakorlat tévedését — jogászi okfejtésből nézve — egyhangúlag megállapítanák. Az ilyen könnyed jogmagyarázat kritikájában lehetne humorizálni is. 1(1 Ma általánosságban a társadalom megnyugvására vezető útnak az erkölcsi élet megjavulását tekintik, tehát ;i családi élet morálját kívánják helyreállítani és erősíteni. Akkor, amidőn a társadalom történelmi szervezetei: az egyházak nagygyűlései a családi élet megmentésében a magyar társadalom megmentését látják; ma, amikor a magyar társadalom minden komoly testülete a családvédelem kérdését kíván ja szolgálni, a magyar bíróság a törvény által hozzáutalt kérdések mikénti elbírálását revizio alá kell, hogy vegye és a társadalmi érdek védelmét kell, hogy szolgálja. ' "'