Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - A közbenszóló ítélet elleni külön perújítás kérdése
30 az az értelmezés felelne meg, hogy ilyen esetekben a perujitás önállóan igénybevehető. Valóban igy is van ez az olasz és a francia anyajogban, mert ott az ilyen Ítéletet nem sorolják a közben szóló, hanem a végleges (nem vég-) Ítéletek közé. A németbirodalmi perrendben a közbenszóló Ítéletek két iájával találkozunk. Nevezetesen a 303. §-ban a közbenszóló vitákat eldöntő közbenszóló Ítéletekkel és a 304. §-ban a jogalap kérdését eldöntő közbenszóló ítéletekkel. A 303. §. szerint: „Ha egy közbenszóló vita eldöntésre megérett, az a fölötti döntés közbenszóló ítélettel történhetik." Ez a §. azonban már módosított, mert korábban igy szólt: „Ha egy önálló támadó- vagy védőeszköz vagy egy közbenszóló vita eldöntésre megérett, az a fölötti döntés közbenszóló Ítélettel történhetik." Azonban tulajdonképpen a módosított szöveg is ugyanazt fejezi ki rövidebben. A Gaup—Stein—Jonas közismert kommentárjában (1925 I. kötet, 799. L II. jegyzetben) olvasható, hogy itt a feleknek olyan közbevetőleges vitájáról van szó, amelynek tárgya valamely az eljárásra vonatkozó kérdés, amely kötelező szóbeli tárgyalás alapján a per folyamán döntendő el, aminők a bizonyitásfelvétel kérdései fölött a megbízott vagy megkeresett bíró előtt, okirat előterjesztése fölött, valamely bizonyító eszköz megengedhetősége fölött, okirat valódisága fölött felmerülő viták s hasonlók. Ide tartoznak olyan peres eljárási viták is, amelyektől az eljárás folytatása vagy miként folytatása függ. tehát a perelőfeltételek, pergátló kifogások, jogorvoslatok megengedhetősége, keresetváltoztatás léte, eljárás felvétele fölötti viták. A mi perrendünk a közbenszóló Ítéletek e csoportját igy külön szabályozva nem ismeri; hanem e kérdéseket nagyrészt vagy külön közbenszóló végzéssel, vagy az érdemleges ítélet megokoló részében dönti el; némelyek Ítéleti eldöntését (pl. a PP. 181., 465. §-ban pergátló körülmények, eljárás ujrafelvétele eldöntését) külön szabályozza. Ezek a közbenszóló ítéletek megfelelnek a francia és olasz perrend említett közbenszóló Ítéleteinek. De e közbenszóló ítéletek — a kivételeket nem tekintve — csak a végitélet elleni jogorvoslat kapcsán támadhatók meg (512., 548. magyar PP. 479., 524. §-ok. L. az idézett kommentárhelyen III. 3 jegyzetet) és önállóan nem tárgyai az ujrafelvétel (Wiederaufnahme) keretébe tartozó semmiségi keresetnek (Nichtigkeitsklage) és az előbbi állapotba visszahelyezés iránti keresetnek (Eestitutionsklage) sem. A németbirodalmi perrend 304. %-a értelmében: „Ha valamely igény (Anspruch) alap és mennyiség szerint vitás, a bíróság az alap fölött előzetesen dönthet (I. bek.). Az ítélet a jogorvoslatok nézőpont jóból mint végitélet tekintendő; a bíróság mindazonáltal, ha az igény alaposnak bizonytdt, kérelemre elrendelheti a mennyiség kérdése tárgyalását (II. bekezdés). — Tekintve, hogy itt a törvény kimondja, hogy ez a közbenszóló ítélet a jogorvoslatok nézőpontjából (melyek közé a Wiederaufnahme, illetve Nichtigkeitsklage és Pestutionsklage is tartozik, mint rendkívüli jogorvoslat) wégritéletnek tekintendő és az ujrafelvételnek az 578. §. értelmében általában végitélet ellen helye lévén, a német judicaturában és jogirodalomban e tekintetben nincs is kétség, hogy ott az ilyen közbenszóló ítélet ellen meg van engedve a külön perujitás, sőt csakis ez van megengedve. De az újrafelvételi határidő csak egy hó a perujitó okról való tudomásszerzéstől mégis az Ítélet jogerőre emelkedésétől öt éven belül. Az osztrák CPO. 393. §-a kétféle közbenszóló ítéletet ismer: 1. a jogalap kérdésében és 2. a per során közbevetőleg jogviszony vagy jog fenn nem állásának megállapítása iránt indított kereset, illetve viszonkereset tárgyában hozott közbenszóló ítéletet (236., 259. §.) Ez az utóbbi ítélet nálunk a PP. 189., illetve 439. §-ában szintén előfordul, de nem mint közbenszóló ítélet. A jogorvoslatok (tehát nemcsak a fellebbvitel) szempontjából mind a két ítélet, mint végitélet tekintendő. A fellebbezés és felülvizsgálat az első esetben a törvénynél fogva halasztó hatályú az eljárás folytatására, a menyiségi vita kérdésében; a második esetben a főügy tárgyalása felfüggeszthető. A közbenszóló ítéletet a német ZPO. 303. §-ának megfelelő