Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A közbenszóló ítélet elleni külön perújítás kérdése

2«s 7. A gazdagodási kötelein a gazdagodó és szegényedő között kötött közvetlenül hat-e, vagy sem ? A törvény szövegéből mindkét felfogás támogatható. T. i. „jogalap" nélkül juthat vagyoni előnyhöz az is, aki nem áll a szegényedő vei közvetlen viszonyban. Az 1750. §. általános vezérelvéből tehát arra következtethetnénk, hogy a közvetett gazdagodás is megtéritési kötelmet szül. » Azonban ennek ellentmond az 1762. §-ának ama szabálya, amely szerint a közvetlenül gazdagodó szabadulása esetében, úgyszintén akkor, amidőn a visszatérítendő érték rajta meg nem vehető, annak megajándékozottja „a visszakövetelésre jogosult személlyel szemben akként van kötelezve, mintha a tárgyat jogalap nélkül közvetlenül tőle szerezte volna." MMT ezt fikció alakjába foglalja. A megajándékozott jogutód felelősségének kivételes volta tehát benne nyilvánvaló, ha pedig ez akkor nem fos: helyet, a gazdagodás más akár közvetlen, akár közvetett jogutóddal, vagy pláne más oly személlyel szemben sem. aki a közvetlenül gazdagodónak nem is jogutódja. MMT-nek ezt a kétséget is el kellene oszlatnia. A közbenszóló ítélet elleni külön perújítás kérdése. Irta: Dr. Antalfy Mihály, kir. kúriai biró. I. Mielőtt a magyar joganyagot és gyakorlatot vennők elemzés alá, nem lesz talán felesleges a főbb európai államok perrendjének vonatkozó joganyagára néhány pillantást vetni. AiKjolországban elvileg minden birói rendelkezés (íinal order) és minden ítélet (íinal judgement) fellebb vibető a magasabb instanciához. A jogorvoslat neve mindig appeal. Az angol jog nem tesz különbséget az eltérő természetű jogorvoslatok közt, mint általában a kontinentális perrendi kódexek, a fellebbezés, felülvizsgálat, felfolyamodás, semmiségi kereset, ujrafelvétel stb. között. Az angol jog appealje mind e jogorvoslatokat magában foglalja. Csak a megokolásban és kérelem szövegezésében jut kifejezésre a különbség. A Court of Appeal-bez vájó fellebbezést különben ugy a vég- (ünal), mint a közbenszóló Ítélet (interlocutory judgement) ellen 6 béten belül kell beadni, nemkülönben a lordok házához (House of Lords) való appealt is. (L. Arthur Curti: Englands Oivilprozessordnung, 1928 Berlin; 146. és 154.1.) Franciaországban a Code de Procedure Civile 480. §-a mondja, hogy a végső fokon hozott kontradiktórius Ítéletek megtámadhatók perújítással (requéte civile). Mivel az eredeti szöveg perújítást csak a végleges Ítélet (jugegement definitív) ellen engedett, a section du Tribnnat észrevétele folytán ezek a szavak töröltettek és helyettesittettek: jugement contradietöries szavakkal. Ebből következik, hogy az előkészítő, ideiglenes és közbenszóló Ítéletek (jugeinents préparatoires, provisoires, interlocutoires) is megtámadhatók perújítással csakúgy, mint a végleges Ítéletek (J. definitifs). L. Dalloz, Nouveau Code de Procedure Civile, Páris, 1903. III, kötet, 46. 1. 42. alatt és itt felhívott Carré et Chauveau, Glasson et ColmetDaage értelmezését.) De amikor csak előkészítő ítéletről van szó, perújítással csak a végleges ítélet meghozatala után lehet élni. (U. O. 46. 1. 43. j.) Ellenben közvetlenül indítható perújítás a közbenszóló ítélet ellen. (U. o. 46. 1., 44. j.-ben Carré et Chauveau álláspontja.) A C. de Pr. C. 483. §-a szerint a requete civile beadásának a határnapba a kézbesítéstől két hónap. Ugyanott a hivatkozott kommentár 72. lapján a 6. és 7. alatt olvasható, hogy ez a határidő folyik mind a közbenszóló, mind a végleges kontradiktórius ítélet ellen a megtámadott ité-