Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának törvényes kötelmei

22 Kivételnek csak akkor van helye, ha a kárt erőhatalom okozta. Kérdéses, vájjon a robbanó anyagnak öngyulladása nagyobb erőhatalomnak lesz-e tekintendő? A robbanás ki nem derithetése semmiesetre sem vehető ilyennek. A csepelihez nasonlo szerencsétlenség tehát a jövőben felelősséggel fog járni. Erőhatalmi vélelmet ugyanis MMT nem tartalmaz. 5. A veszélyes ipar vagy foglalkozás űzéséből és az ily üzemmódból eredő károkra vonatkozólag MMT mai jogunkat iktatja törvénybe. Nagy érdeme, hogy kétségek eloszlása céljából a veszélyes üzemeket exemplifikative felsorolja. Ilyennek veszi: a vasúti, géperejű hajózási, a vizvezetéki, a gázt és villamosságot szolgáltató, az épitő és a bányavállalatokat, a gépkocsi, a felvonógép, a repülőgép és a léghajó járását (1744. §.). Nem szól a T. a rádió vagy egyéb sugárzó stb. erő szolgáltatását nyújtó vállalatokról. De ezek azonos elbirál ciScl cl veszélyes foglalkozás vagy bármely veszélyes üzemmód önálló folytatásának nyomatékos kiemelése mellett (1741. 8. 1. bek.) nem lehet kétséges. Emlitésük mégis ajánlatos volna. A veszélyes üzem vagy üzemmód okozta kártérítés kötelme erőhatalom bizonyitása utján elháritható. MMT nem adja elő az erőhatalom fogalmát. Az erre vonatkozó irodalmi vita ezt annál is inkább indokolná, mert gyakorlatunk már ismételten kimondotta, hogy erőhatalomnak oly természeti erő nyilvánulását tekinti, amely sem előre nem látható, sem meg nem akadályozható (K. 5021/1925. M. XX. 17/14). Üdvözlendő az MMT-nek az az általános tilalma, amely az üzemi tárgyi felelősség előzetes kizárását, vagy korlátozását kirekeszti. (1741. §. 3. bek.) Aggályos csak az, hogy MMT ezt a tilalmat e fejezetnek csak ezen egy tényállásához fűzi, holott az a vétlen kár valamennyi tényalapjánál gyakorlati és indokolt. 6. Az actio de ejectis és effusis az MMT 1743. §-ában nagyjából annak a római jogi alakjában került a törvénybe. A helyiség birtokosa menekül a felelősség alól, ha bizonyltja, hogy a kártokozó személy nem tartozik a háznépéhez, sem személyzetéhez és hogy engedély nélkül volt a helyiségben. A kereset csak a kárnak nyolc nap alatti bejelentése esetében inditható. Megfelelően alkalmazza MMT a kártérítési szankciót, ha a kár járt hely felett kifüggesztett, vagy felállított dolog leeséséből eredt. A kiterjesztő szabály e szövege túlságosan általános. Felelőssé teszi t. i. a lakás bérlőjét azért a kárért is, mely kellő óvatossággal a háztulajdonos vagy a hatóság rendeletére kifüggesztett zászló leeséséből, vagy kivilágítás alkalmával ekként és gondatlanság nélkül kellően elhelyezett gyertya stb. lehullásából beállt. Ez a kelleténél túlmegy. Viszont a járt hely büntetőjogi fogalmának MMT-be való behozatala ehelyütt sok és felesleges vitára szolgáltat majd alkalmat. Ahol a járás nem volt tilos, az ily kár megtérítése is indokolt. MMT tehát ily értelemben ki volna egészítendő. 7. Hiába keressük MMT-ben a véletlen kár megtérítésének amaz eseteit, amelyek a Pp. 389., 572., 579. Ppé. 38. Vht. 236. és 244. %-ai alapján jogunkban már elvileg mee-honosodtak: az előzetesen végrehajtható birói határozatok kieszközlése és végrehajtása által okozott károkért való felelősséget. Gvakorlatunk ezt feltétlenül megállapítja (K. 398/1926. M. XIX. 129/86., K. 1476/1927., JH. I. 26/1009. stb.) Törvényes szabályozásukra pedig azért van szükség, mert a bűnügyi végrehajtás és