Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 7. szám - A házasélet legfőbb célja és a Magánjogi Törvénykönyv

268 A házasélet legfőbb célja és a Magánjogi Törvénykönyv. Irta: Dr. Tunijogi Szűcs Kálmán. Lehetnek nézeteltérések a felől, hogy a Magánjogi Törvénykönyv törvényjavaslata elég teljes-e, avagy igen részletező; hogy egyes részletek eléggé szabatosak és világosak-e s hogy egyes rendelkezései megfelelnek-e az ilyen vagy olyan politikai célzatnak, de azt minden alapos bírálónak el kell ismernie, hogy a törvényjavaslat nem szubjektív alkotás, hanem a magánjog létező vagy logikailag lehetséges szabályainak rengetegéből épen azt az anyagot foglalta művészi egészbe, amely anyag a törvényjavaslat előkészítése során, mint jogszerűleg legjobban megokolt, kellő súllyal előtérben állott. A törvényjavaslat nem a szerkesztőbizottság tagjainak egyéni jogi véleménye, hanem az élő magyar magánjognak a jogtudomány eredményein átszűrt objektív rendszere. A szerkesztők a törvénykönyv több évtizedes előkészítése során nem hagyták figyelmen kivül az élő jognak egyetlen komolyabb ismertetését és a jogirodalomnak egyetlen alaposabb érvelését sem, hanem mindezekből nagy alkotmányos érzékkel állították össze a törvényjavaslatot. Azok, akik mist a törvényjavaslatban hiányt vagy hibát fedeznek fel, sok esetben önmagukat is hibáztathatják amialt, hogy a törvényjavaslat előkészííése idejében nem fordítottak elég gondot a most érvényesíteni kivánt szempontoknak előtérbe állítására. Emellett azonban kétségtelenül vannak olyan szempontok is, amelyeknek fontossága csak a törvényjavaslat összeállítása után, a legutóbbi években lépett teljes erővel a köztudatba. Ezeket a szempontokat a törvényjavaslat még nem vehette figyelembe, de amennyiben a jogtudomány mérlegén elég súlyosaknak találtatnak, azokat a MT. végleges szövegének megállapításakor figyelembe kellene venni. Ilyen törvényalkotási nóvum az, amelynek alapján a MT. törvényjavaslat egyes részleteinek kiegészítését, illetőleg módosítását szükségesnek tartanám. A nemzet közvéleménye csak a leguóbbi években győződött meg komolyan arról, hegy a nemzet faji életének sorvadása nem elhanyagolható múló jelenség, hanem olyan mélyen gyökerező történeti folyamat, a mely gyökereinek irtása nélkül végzetes nemzeti csapássá fajulhat. A veszedelem legerősebb gyökerét általában a családi élet romlásában találták meg: ezzel jár együtt, hogy mindinkább csökken a gyermekáldás megbecsülése, a gyermekért való felelősségérzet s a jövő nemzedékért való gondoskodás és áldozatkészség. Az bizonyos, hogy jogszabályokkal nem lehet pótolni az ösztönösen virágzó faji életerőt, de azért a jog a felelősség, a gondosság és méltányosság elveinek következetes érvényre juttatása utján gátat vethet a faji életakarást gyöngítő intellektuális áramlatoknak, amellett megfelelő célkitűzésekkel ránevelhet a közérdeknek megfelelőbb t áldozatosabb életre. Ezért nem meddő törekvés az, hogy a jövő nemzedék közérdekű igényei és érdekei a lételes jogban erősebben érvényesüljenek. A MT. törvényjavaslatában található házassági jog — bármennyire