Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának törvényes kötelmei

12 és Tőry Gusztáv, hazánknak ezek a nagytúrái követték egymást a Hatásköri Biróság elnöki székében, a Kúria elnöki állásának üresedésben léte alatt pedig Bernáth Géza és Ráth Zsigmond másodelnökök látták el ösmert ügyszeretetükkel az elnöki munkákat. A közigazgatási biróság részéről a letelt két évtized alatt, immár három cikluson át állandóan báró Wlassics Gyula állott a Hatásköri Biróság élén. A gondviselés meg fogja engedni, hogy a jövő év május 1-én ismét az ő szakavatott kezeibe tehessem le a Hatásköri Biróság vezetését, hogy a következő három éven át bámulatos szellemi és testi frissességének teljességében irányitsa és fejlessze ennek a szivéhez olyan közel álló bíróságnak a működését. IV. Visszatérve most már előadásom kiinduló pontjára a Hatásköri Bíráskodás reformjára, ugy vélem, hogy annak futólagos ismertetéséből is kiviláglik, hogy az uj törvényalkotás a Hatásköri Biróság jogkörének az ide kívánkozó egész jogterületére való kiterjesztésével és az alaptörvény hézagainak kitöltésével az eddiginél szélesebb és biztosabb alapra helyezi a hatásköri bíráskodást s ezzel végeredményben a jogállam épületét is szilárdítja. A Hatásköri Biróság, amelynek sem külön személyzete, sem külön palotája nincsen s amelynek közjogi jelentőségét egyéb külsőség sem terjeszti a köztudatban, olyan mint egy modern erősség, amelynek áttörhetetlen falait, sáncait és akadályait zöldelő gyeptégla rejti el a külvilág elől. Bennünket, akik ennek az alkotmányjogi erődnek a vódőrsége vagyunk, bizonyára kivétel nélkül mélyen áthat ebben az ünnepélyes pillanatban a reánk ruházott megtisztelő feladatnak a közjogi súlya s mégis teljes önbizalommal nézünk a jövő elé, mert ugy érezzük, hogy kellőképpen fel vagyunk vértezve. Soha meg nem rozsdásodó fegyvereink: az alkotmányhűség, a pártatlanság és az igazság eszméjének mindenek felett való odaadó szeretete. Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslatának törvényes kötelmei. Irta: dr. Almást Antal kir. kúriai biró, egyetemi rk. tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem magán tanára. I. Tiltott cselekmény. (1709—1746. §§.) 1. Az utolsó másfél évszázad elmélete és gyakorlata talán még- inkább mint előzői fáradozott azon, hogy a magánjogi tények valódi természetét kideritse és azok joghatásait a tényállások belső együvétartozasa szerint rokonitva megszabja. Ha tehát tisztázni kívánjuk, vájjon MMT. is a fejlődés irányában halad-e, arra kell ügyelnünk, miként szabályozza a magánjogi tények leglényegesebb fajait: az emberi cselekményeket.