Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A nagy nemzetközi ipari kartelek fejlődésének hatása a nemzetközi jogra

231 A probléma legnehezebb kiágazása az a kérdés, hogy a nemzetközi kartelek működése által érintett szervezetlen társadalmi csoportok és szervezet gazdasági, társadalmi vagy állami organizációk — fogyasztók, munkások, idegen vállalatok, sőt maguk az érintett államok is — a nemzetközi kartelek részéről ért jogsérelem esetén melyik birói fórum előtt találnak hatályos ."jogvédelmet? Igaz ugyan, hogy a nemzetközi magánjog világában a nemzetközi kartelek is nemzeti kartelek és igy a felettük döntésre hivatott biróság megállapítható, de vájjon A. állam biróságai, kartelbiróságai és kormányhatósági szervezetei megnyugtató módon döntenek-e mindig az A. állammal ellentétes gazdasági politikát folytató B. állam vagy karteljeinek, ezek tagjainak, avagy ugyanezen állam érdekelt harmadik személyeinek jogvitáiban? E problémakörben is a legnehezebb, mint már emiitettük, az államok termelési önvédelmével, ipari létfentartásával kapcsolatos jogviták eldöntésére hivatott fórum kérdése. Tagadhatatlan, hogy a nemzetközi biráskodás gondolata a vegyes döntőbíróság intézménye óta erősen izmosodik és a kartelügy irodalmában sem szokatlan valamely különleges nemzetközi biróság felállitása a kartelek jogvitáira. Megfontolandó azonban, hogy célszerű és időszerü-e, hogy a nemzetközi kartelek máris egy ujabb szuperbiráskodáshoz vezessenek, amikor a nemzeti kartcíek jogpolitikai és gazdaságpolitikai elbírálása saját államaikban is nagyobbrészt tisztázatlan. Ennél a kérdésnél közgazdaságtudományi szempontból is elhibázottnak vélem a nemzetközi karteleknek a védővámokkal és a dumpinggal kapcsolatban való vizsgálatát, mert a jelenségek nem kizárólag a nemzetközi kartelek velejárói, az ellenük irányuló mozgalom különválasztandó tehát a nemzetközi kartelek gazdaság- és jogpolitikai elbirálásától. A mai nagy nemzetközi kartelek egyébként is túlnyomóan a dumping ellen működnek és a védővámok csökkentését célozzák. Gyakorlati keresztülvitelükben sok nehézséget mutatnak a nemzetközi kartelellenőrzésre vagy kartelrendészetre vonatkozó inditványok is.12 A genfi Nemzetközi Gazdasági Konferencia véleménye az volt, hogy a nemzetközi vagy nemzeti kartelek fölé nemzetközi ellenőrző intézmény felállitása lehetetlenség. Ma még, nem lehet gondolni arra, hogy az államonként annyira eltérő kartelpolitikai megfontolásokon felépülő kartelrendészet helyébe hatékonyan megvalósitható, egységes nemzetközi kartelrendszabályokat iktassunk. Ezért a nemzetközi kartelellenőrző hivatal működésének hatékonyságát is kevesen látják biztosítottnak. Látnivaló ezekből, hogy a nemzetközi kartelek felett való rendészeti ellenőrzés és igazságszolgáltatás szerfelett > bonyolult kérdéscsomót jelent, amely — különösen a végrehajtást illető vonatkozásokban — minden praktikus elgondolás mellett is ma még a megoldhatatlanban vész el. A nemzetközi kartelekre vonatkozó juris publici jellegű nemzetközi magánjog fejlődésére vonatkozóan tehát megállapithatjuk, hogy ez a matéria is erjedésben van és talán ma leginkább észrevehető figyelem tárgya. Hogy hová fog vezetni itt .1 haladás utja, ma még nem tudhatjuk. A felvetett gondolatok útjában ma még sok aggály és akadály van, de talán azok a kívánalmak, amelyek e téren elhangzanak, inkább az államok 12 Dr. Alfréd Schwoner: Ein internationales Kartellamt? Magazin der Wirtschaft, 1926. „Es ist jedoch nicht einzusehen, warum die internationále Begelung des Kartellwesens wirksamer sein soll, als die Beaufsicittigang durch die einzelnen Staaten."