Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A nagy nemzetközi ipari kartelek fejlődésének hatása a nemzetközi jogra

229 zetközi magán jogi müvekből, hogy a nemzetközi vonatkozású magánjogi társaság-ok nemzetközi magánjogi problémáival, valamint a kereskedelmi társaságok jogából vett analógiáknak a magánjogi társaságokra alkalmazásának kérdésével egyre behatóbban foglalkoznak. Véleményem szerint ennek a fejlődésnek további utja az lehet, hogy a nemzetközi kartelek által érintett államok, akár sua sponte, saját jószántukból, akár pedig nemzetközi egyezmények előírásából, hozzá fognak látni a magánjogi társaságokra vonatkozó jogi tételeik egységesítéséhez. Ma már tisztázást nyert, hogy a kereskedelmi jog és a magánjognak kötelmi jogi része, ezekből is elsősorban a nemzetközi viszonylatokra vonatkozó jogszabályok, lehetnének az egységesítés első állomásai. A helyes vélemény az, amely szerint a jogegységesitést előbb az azonos jogi hagyományokon nevelkedett nemzeteknél kellene kezdeni: a római jog, illetve a Code Napoléon alapzatain felépült jogrendszerek volnának bizonyos irányú egységesítésre elsősorban alkalmasak. E gondolattal találkozik az International Law Association elé terjesztett javaslatom is, amely szerint a kötelmi jognak a magánjogi társaságokra vonatkozó része, legalább is a nemzetközi vonatkozású magánjogi társaságokat érintő vonatkozásaiban, egységesítendő volna. E felfogásomat és javaslatomat alátámasztja, hogy a magánjogi társaság — partnership — az angolszász jogterületeken épugy a római jogi sociétas jogrendszerén épül fel, mint a kontinentális jogban. Az 1890. évi angol Partnership Act (53 & 54. Vict- c. 39.) által szabályozott társaság inkább a kontinentális közkereseti társaság képébe hajlik át ugyan, mégis nagyban •— egészben a kontinentális magánjogi társasággal azonos. Az International Law Association varsói konferenciája elé terjesztett paper-emben behatóan elemeztem a kontinentális jogrendszerek magánjogi társaságainak szerkezeteit és a francia, a belga, a német és a svájci törvénykönyvek, valamint Magyarország Magánjogi Törvénykönyve javaslata idevonatkozó intézkedéseinek ismertetése után azt a következtetést vontam le, hogy a nemzetközi kartelek számára megoldásul kínálkozó magánjogi társaságoknál olyan súlyos különbséget jelentő elválasztó vonalat, mint amilyennek bizonyul például a csekkjog egységesítésénél az angolszász és a kontinentális jogrendszerek egymástól való sok eltérése — nem észlelhetünk. A magánjogi társaságok jogának unifikálásánál legfeljebb néhány tételes eltérést kellene azonos szabályokra visszavezetni és a jó kartelerkölcsök és az ipari felelősség alapvető gondolatait kellene általános szabályokban hangsúlyozni, egyúttal pedig néhány általános kartel jogpolitikai szempontot érvényre juttatni. Javaslatomban kifejtettem azt is, hogy a magánjogi társaságok jogának egységesített szabályozásában számos vitás nemzetközi karteljogi probléma volna egyúttaltdűlőre vihető. A nemzetközi kartelek jogi struktúrájára nézve természetesen vannak más nézetek is. amelyek merészebb haladást kívánnak a nemzetközi jogtól ezekkel a szervezetekkel szemben. Már a Nemzetközi Gazdasági Konferencia alkalmával nagyon előkelő helyről sürgették, hogy a nemzetközi kartelek számára valamely különleges nemzetközi jogi szerkezetet léptessenek életbe? a mult évben pedig az egyik kartelügyi szaklap szállt sikra amellett, hogy a nemzeti törvényhozásoknak nemzetközi kartelekre vonatkozó egységes jogtételeiből alkossák meg a kartelek világ jogát, 8 Kogger Conte: Les ententes industrielles internationales. Paris, Chambre de Commerce Internationale «1927.