Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A nagy nemzetközi ipari kartelek fejlődésének hatása a nemzetközi jogra

227 a szempontból, hogy ezek milyen átalakító hatással vannak a nemzetközi magánjogra. Kiinduló ponttul kell elfogadnunk azt a tételt, hogy a nemzetközi kartel jogilag csupán nemzeti kartel- A nemzetközi magánjog világában ez idő szerint a nemzetközi kartelek is nemzeti karteleknek számítanak, mert hontalan nemzetközi kartel épugy nem lehet, mint ahogy nincsen ma hontalan kereskedelmi társa sáa. A nemzetközi kartel kizárólag közgazdaságtani fogalom. Közgazdaságtudományi szempontból a nemzetközi kartelt ugy határoznám meg, hogy ez — vámvonalak által elválasztott, azonos tárgyú, önálló, nagyipari vállalatoknak vagy vállalati egybefoglalt Ságoknak (belföldi kartelek vagy koncernek) egybefoglaltsága termelésüknek, illetve termékeik forgalombahozatalának a közérdekkel is összeegyeztetendő módon való észszerű megszervezésére- Ez alkalommal nem áll módomban e meghatározásomat okadatolni, kifejteni és a hasonló definiciós kísérletekkel egybevetni. Erre kitérnem ez alkalommal nem is szükséges, mert a nemzetközi kartelek jogilag amúgy is, mint már emiitettük, nemzeti kartelek és pedig olyan belföldi kartelek, amelyek külföldre, avagy olyan külföldi kartelek, amelyek belföldre is kihatnak? Az a tétel, hogy a nemzetközi magánjog honosságot ad minden nemzetközi kartelnek is és igy minden nemzetközi kartel valamely meghatározott állam jogrendje alá esik, két problémához vezet bennünket a nemezetközi kartelekkel kapcsolatosan: a nemzetközi kartel honosságának és jogi minősítésének kérdéséhez. Melyik állam jogszabályai alá esik a nemzetközi kartelnek jogi kvalifikációja? A nemzetközi kartel honosságának tisztázása circulus vi~ tiosus módjára fonódik egybe a kartel jogi minősítésének kérdésével.6 A nemzetközi kartel honosságát a locus contractus, illetve a locus solutionis állapítja meg, ha a kartelt innominát-szerződésnek tekintjük, viszont a székhely dönti el, ha a kartelben társaságot látunk. Viszont megfordítva, a honosság jogának megváltoztatása szerint a latin jogterületeken innominát-szerződésnek, illetve a germán jogterületeken magánjogi társaságnak minősülhet ugyanaz a nemzetközi kartel, ezzel maga után vonva természetesen a vele összefüggő kérdések jogi elbírálását is. A honosságtól függ tehát a kvalifikáció, a kvalifikációtól pedig a honosság. Vannak jogászok, akik a kivezető utat ebből az egykörbenmaradásból abban látják, hogy a lex fori tekintetbevételét javasolják, viszont, ha — nemzetközi választott bíróságnál például — ez a kapcsolási elv is felmondaná a szolgálatot, a teljesítési hely jogának alapulvételét ajánlják. Helyesen utal azonban ennek az álláspontnak kritikája arra, hogy a teljesítési hely a legrosszabb kapcsolási elvet adja törvényütközésnél, nem is szólva arról, hogy a teljesítési hely is államonként változó, bizonytalan jogi fogalom. Ha azonban következetesen keresztülvisszük azt az elvet — ami a kontinentális jogrendszerekben nem lehetetlen — hogy a nemzetközi kartelben társaságot, azaz magánjogi vagy kereskedelmi társaságot és pedig jogi személyiség nélkül vagy jogi személyiséggel működő társaságot lássunk, a nemzetközi kartel honosságának megállapítása könnyebbé és egyszerűbbé válik. 5 Dr. Francis de Király: Problems of International Cartel Law. A proposal for uniform legislation on partnérships. London, 1928. 6 Wolff: Die rechtliche Organisation der Internationalen Kartelle. Kartell-Rundschau. 1928. évf. III. — Frankenstein: Internationales Privatrecht. 16*