Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - A nagy nemzetközi ipari kartelek fejlődésének hatása a nemzetközi jogra

225 vább üldözni. A most ismertetett tétel azonban esak a mitior lex elvének keretén belül érvényesülhet. Ha tehát a magyar közhiva­talnok által külföldön elkövetett hivatali bűntett büntetésének mérvét kell megállapítanunk, nem alkalmazhatunk súlyosabb büntetést annál, mint amelyet az elkövetés helyének törvénye erre a cselekményre megállapíthatott volna. Nem ritka esetben az eljárást be kell majd szüntetni, mert a cselekmény külföldön nem büntethető. Erre tekintettel, de lege ferenda nyomós érvek szólnak amellett, hogy a magyar közhivatalnokok személyére vo­natkozó aktiv és passziv megvesztegetést a külföldön elkövetve is feltétlenül üldözendő bűncselekmények sorába emeljük. A nagy nemzetközi ipari kartelek fejlődésének hatása a nemzetközi jogra.1 Irta: Dr. Király Ferenc. A mai nagy nemzetközi ipari kartelek számos közgazda­sági és jogi problémát vetnek föl, amelyek megoldásához a köz­gazdasági és jogi élet nagy nemzetközi fórumai megtették már az első lépéseket. Kétségtelen, hogy a nemzetközi jog rendező módon fog belenyúlni a nemzetközi kartelek szervezeteibe és működésébe. Felmerül azonban az a gondolat, hogy vájjon annál a szoros kölcsönhatásnál fogva, amely közgazdaság és jog között a világgazdaságban észlelhető, a nemzetközi kartelek_ léte és működése nem fog-e szintén viszanyulni a nemzetközi jogba és nem fog-e olyan módon hatni rá, hogy elősegíti annak bizonyos irányokban való élénkebb fejlődését? Vizsgálandó tehát, hogy a nagy nemzetközi ipari kartelek, eltekintve attól, hogy maguk is a nemzetközi jog kritikájának és rendező tevékenységének vannak alávetve, mennyiben érintik a nemzetközi jogot és meny­nyiben adnak a nemzetközi jog jövő fejlődésének ujabb lehető­ségeket? A nemzetközi kartelek jogászi problémák tekintetében ez idő szerint sem a közgazdák, sem a jogászok2 nemzetközi össze­jövetelen még nem jutottak messzebbre, mint odáig, hogy — el­tekintve attól, hogy a nemzetközi kartelek jelenségét közgazda­sági szempontokból igen kimeritő és sokoldalú meg-világitásba helyezték és itt máris sok téves felfogást oszlattak el — elhatá­rozták a szóbanforgó nagy nemzetközi szuperorganizációk. figye­lését és a működésükre vonatkozó adatok összegyűjtését. Érdem­leges akciót és komoly haladást tehát akkor várhatunk, ha a közgazdasági nemzetközi intézmények a közgazdasági, a jogá­szok nemzetközi intézményei pedig a jogi dokumentációs anya­got már összehordották és a nemzetközig kartelek fejlődésével foglalkozó érdekelt köröknek rendelkezésére, bocsátották. 1 Forditás-részlet a szerzőnek Londonban a The Grotius Society 1929. évi március hó 5-én Manisty Herbert K. C. elnöklete alatt tartott ülésén felolvasott tanulmányából. Az angol nyelvű előadás teljes szövege a Grotius Society ez évi évkönyvében fog megjelenni. 3 Nemzetközi gazdasági konferencia, Genf, 1927; Nemzetközi keres­kereskedelmi kamara stockholmi konferenciája, 1927; XIII. Interparla­mentáris kereskedelmi konferencia, Eio de Janeiro. 1927. — International Law Association varsói konferenciája (előadók: Dr. Koch [Berlin] és a szerző) 1928; XXXV. Deutscher Juristentag, Salzburg, 1928. Magyar Jopi Szemle.

Next

/
Thumbnails
Contents