Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az idegen állami érdekek és a nemzetközi érdekek védelme a büntetőjogban

219 hatóságnál vagy külföldön lakó érdekelt rokonnál történni, ha­nem történhetik az a belföldi hatóság-ok közvetítésével is. Az ár­tatlansági bizonyítékok közlésének elmulasztása a Btk. indokolása szerint bizonyos fokig- szintén államellenes bűncselekmény és azon a cimen vétetett fel a hamis vád fejezetébe, mert „az igazságszol­gáltatás legszentebb feladatainak meghiúsítására vezethet." Nyil­vánvaló azonban, hogy ez a cselekmény magánérdekeket is sért és így külföldi eljárásra vonatkozással elkövetve is büntetendő. Ily módon azonban közvetve az idegen állam igazságszolgáltatási érdekei is védelemben részesülnek. A Btk. XV. fejezetében a kettős házasság cim alatt foglalt rendelkezések a házasság jogintézményét általában védik, tehát nemcsak a belföldön, hanem a külföldön kötött házasságot is vé­dik. A bűncselekmény tényálladéki elemeihez tartozik az előző házasság érvényessége. A házasság alaki érvényességét a kötés helyén és idejében fennálló jog szerint kell megítélni. Az állam ily módon a külföldön fennálló házassági rend védelméhez is hozzájárul. Ennek a védelemnek azonban bizonyos fokú korláto­kat szab az a körülmény, hogy az anyagi érvényességet a saját jogunk szempontjából is vizsgáljuk az 1894: XXXI. t.-c. vonatkozó rendelkezései szerint. A külföldi büntetőjogrendszernek legtöbbje, bizonyos kivéte­lektől eltekintve, közömbös a külföldiek által külföldön elkövetett bűncselekményekkel szemben, igy a külföldön elkövetett bigámiá­val szemben is és ennek következtében pl. a német St. GB. rend­szere szerint megtörténhetik, hogy egy külföldi, aki egy német állampolgárnőt a Német birodalomban nőül vett, érvényes házas­sági köteléke dacára külföldön második házasságot kötve, a Német birodalomba visszatér és ott büntetlenül marad. A Btk. 9. §-a ha­sonló esetekben módot ad a bűnvádi üldözésre. A külföldön elkö­vetett kettős házasság büntetése kérdésénél fontossággal bir az a körülmény is, hogy a kötés helyén fennálló jogszabályok a valódi házasság intézményét ismerjék. Ennek a feltételnek a hiányára hivatkozással tagadták meg a magyar bíróságok a kettős házas­ság fennforgásának megállapítását a Szovjetoioszországban kö­tött úgynevezett szovjetházasságok esetében. Az idegen állami érdekek védelme szempontjából különösen behatóan kell foglalkoznunk a rágalmazást és becsületsértést tár­gyazó magyar büntető rendelkezésekkel, amelyeket az 1914:XLI. t.-c. foglal magában. Az első kérdés, ami itt felmerül, az, hogy vájjon büntethető-e nálunk valamely idegen nemzet ellen elköve­tett nemzetgyalázás vagy nemzetrágalmazás. A becsület védelmé­ről szóló 1914.-XLI. t.-c. 1—4. §-aiban foglalt rendelkezések nézetünk szerint erre nem adnak alapot. Az 1921. évi III. t.-c. megalkotása előtt a magyar nemzet gyalázol vagy rágalmazói ellen is csak akkor lehetett eljárni, ha a gyalázás vagy rágalmazás körülmé­nyei olyanok voltak, hogy izgatás cimén bűnvádi eljárást lehetett indítani. Az 1921. évi III. t.-cikknek a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntetteket és vétségeket tár­gyazó rendelkezései kizárólag a magyar állami érdekek védelmére vannak hivatva. Képzelhető ugyan valamely idegen nemzetre vonatkozó olyan tényállítás is, amely alkalmas arra, hogy a ma­gyar állam vagy a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa vagy hitelét sértse és amely ezen az alapon esetleg az 1921. évi III. t.-c. 7. §-a alá vonható lenne, azonban a büntetés ebben az esetben is kizárólag csak a magyar állami érdek védelme szempontjából fog­hat helyet­A második kérdés az, hogy büntethető-e nálunk az idegen államfők és a külállamok követei és ügyviselői ellen elkövetett

Next

/
Thumbnails
Contents