Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 6. szám - Az idegen állami érdekek és a nemzetközi érdekek védelme a büntetőjogban

217 és hamis^ eskü büntethető-e azokban az esetekben, amidőn a külföldi biróság valamely belföldön folyó polgári bűnvádi, kihágási ügyben hozzá intézett magyar birói megkeresésre jár el. A magyar igazságszolgáltatás sérelme nézetem szerint ilyenkor is fennforog. A törvény nem tesz különbséget a belföldön vagy külföldön folyó jogcselekmények között és csak általában beszél bíróságokról, polgári ügyről, bűnvádi ügyről, kihágási ügyről. Ilyen körülmények között a külföldön belföldi eljárásra való vonatkozásban elkövetett hamis tanuzás és hamis eskü büntethetőségét azok sem tagadhatják meg, akik a hamis tanuzásban államellenes bűncselekményt látnak. A hamis tanuzás ilyen esetekben ugy a megkereső, mint a megkeresett állam igazságszolgáltatási rendjét sérti. Amennyiben a tettes a hamis tanuzást és a hamis esküt valamely Magyarországon folyó bűnvádi ügyben, polgári ügybexi vagy kihágási ügyben külföldön követi el, a Magyarországon való eljárás esetében alkalmazandó büntető jogszabályt a Btk. 8. és 9. ^-ai jelölik ki. Azonfelül alkalmazandók lesznek a Btk. 10—15. §-aiban foglalt rendelkezések is- A Magyar Btk. ugyanis a magyar igazságszolgáltatás sérelmére külföldön elkövetett hamis tanuzást és hamis esküt nem veszi fel a feltételenül üldözendő bűncselekmények közé (Btk. 7. §.). A német Amtlicher Entwurf 5. §-a az elkövetési helyre tekintet nélkül üldözendönek nyilvánítja a német hatóságoknál folyó eljárásra vonatkozásban tett hamis esküt. Nézetem szerint az utóbbi megoldás logikusabb, mert elképzelhető, hogy a megkeresett állam a megkereső államban folyó ügyekre vonatkozással tett hamis tanuzást és hamis esküt egyáltalában nem is bünteti és igy a tanúságtétel és az eskü büntetőjogi szankciói egyáltalában elesnek. A fentieknek előrebocsátása után reátérhetünk annak az elvi kérdésnek a tárgyalására, hogy vájjon jogosult-e a hamis tanuzás és hamis eskü büntethetőségét attól a körülménytől függővé tenni, hogy a cselekmény sértette-e a belföldi igazságszolgáltatás érdekeit1? Binding szerint a hamis eskü és a hamis tanuzás n^ra tartozik az államellenes bűncselekmények közé és igy a külföldi biróság előtt elkövetett hamis tanuzás és hamis eskü büntetése elől kitérni nem lehet (Lehrbuch. Bes. T. II. 2. 375.). Nézetünk szerint a hamis tanuzástól és a hamis eskütől bizonyos fokú államellenes jelleget megtagadni nem lehet. A belföldi igazságszolgáltatás sérelmére külföldön elkövetett hamis tanuzást, mint láttuk, egyes államok az elkövetési helyre tekintet nélkül büntetik, vagyis a területi elvvel szemben itt az állami érdeksérelmi elv lép előtérbe. Ez azonban csak azt jelenti, hogy az állam a bűnvádi üldözés tekintetében fokozati különbségeket állithat fel aszerint, hogy saját igazságszolgáltatása érdekelve van-e vagy sem. A hamis tanuzás és a hamis eskü azonban magánérdekeket is sért, ehhez képest a büntetést akkor sem kell megtagadnunk, ha a saját igazságszolgáltatásunk érdekei nem forognak szóban. A külföldön folyó eljárásra vonatkozással és külföldi hatóság előtt elkövetett hamis tanuzás és hamis eskü büntethetőségével kapcsolatban azonban igen nehéz kérdések merülnek fel azon szervezeti különbségeknél fogva, amelyeket az egyes államok bírósági rendszerei között tapasztalunk. Amennyiben magyar birö kerül abba a helyzetbe, hogy valamely külföldön folyó bűnvádi ügyben elkövetett hamis tanuzás és hamis eskü esetében ítéletet hozzon, nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy a külföldi törvény a szóbanforgó külföldi hatóságot olyannak tekinti-e, amely előtt tett hamis tanuzás vagy hamis eskü büntetendő, hanem foglal-