Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A bérleti viszony megszüntetésének jogi hatásai. Válaszom dr. Staud Lajos a m. kir. Kuria ny. tanácselnöke cikkére

183 pl. azt az esetet, ha a bérlő hivatali beosztásánál fogva természetbeli lakást kapott s igy elhelyezése biztositva van, kérdem, vájjon nem kell-e a végrehajtást elrendelni a bérlő kérelmére akkor is, ha az érvényes felmondás a 13. <§. alapján történt, nézetem szerint a végrehajtást el kell rendelni, mert az Ítélet nem azt a feltételt szabja, hogy a bérlő elhelyezését a bérbeadó biztositsa, hanem a feltétel csak az, hogy az elhelyezés — bármely oknál fogva — biztositva legyen. Természetesen a 13. §-ra alapitott felmondás érvényességének kimondását tartalmazó Ítélet rendelkezése az irányadó s minthogy az ilyen itélet a végrehajtás elrendelését feltételhez köti, mégpedig ahhoz a feltételhez, hogy a bérlő megfelelő elhelyezése biztositva legyen, az itélet alapján kielégitési végrehajtást akár a bérlő, akár a bérbeadó kérelmére elrendelni csak akkor lehet, ha a bérlő megfelelő elhelyezése biztositva van. Sem a felmondás nem feltételes, sem az itélet. Egyedül az itélet végrehajtásának van csak feltétele s az itélet végrehajtásának feltételessége is csak a bérlemény átadása, vagy átvétele tekintetében való végrehajtásra vonatkozik, a perköltség tekintetében az itélet feltétel teljesülése nélkül végrehajtható. A teljesítési határidő nincs egybekapcsolva a bérlemény átadásának időpontjával. Az a körülmény, hogy az itélet nincs mindig helyesen szövegezve, mitsem változtat a jogi helyzeten. (Az itélet helyes szövegezése ugyanis ez volna: az itélet alapján a lakás átadása vagy átvétele tekintetében végrehajtást elrendelni csak akkor lehet, ha a bérlő elhelyezése biztositva van.) Az a lényeges különbség a dr. Staud Lajos álláspontja és az én álláspontom között, hogy mig Staud magát az Ítéletet tartja feltételesnek és nézete szerint, ha a bérbeadó a felmondásban kitett időpontban végrehajtást nem kért, az itélet hatályát veszti, addig az itélet, az én nézetem szerint, nem feltételes, az hatályban marad, a perköltség tekintetében feltétlenül végrehajtható, csupán a bérlemény átadása, vagy átvételére vonatkozó végrehajtás elrendelésének van felfüggesztő (nem felbontó) feltétele. Staud Lajos álláspontja szerint az itélet rendelkező részében felvett feltétel felbontó feltétel, amely ha nem teljesül, megszűnik az itélet hatálya. Az én álláspontom ezzel szemben az, hogy a feltétel felfüggesztő és csak a végrehajtás elrendelésére vonatkozik. A feltétel be nem következte az itélet hatálytalanná válását nem vonja maga után, de nem is vonhatja, már csak azért sem, mert a feltétel nem felbontó, hanem felfüggesztő s hogy bekövetkezik-e vagy sem, előre tudni nem lehet, mert a feltétel bekövetkezte időhöz kötve nincsen. Éppen ezért nem tudom elfogadni a Staud által javasolt Ítéleti szövegezést sem, amely szövegezés egyébként sem a rendelet szövegével, sem a rendelethozó akaratával nem egyezik meg. A rendelet ugyanis kifejezetten csak az itélet végrehajtását tette feltételessé és nem az egész Ítéletet. Ha a rendelethozó azt akarta volna, amit Stud Lajos az általa javasolt szövegezés mellett, akkor nyilván olyan ítéleti rendelkezés felvételét kívánta volna is meg, minthogy azonban ellenkező szöveg felvételét rendelte el, nyilvánvaló, hogy csak a végrehajtás elrendelésének kívánt feltételt szabni s minthogy az itélet végrehajtható okirat, a végrehajtás elrendelésének feltételét az itélet szövegében kívánta felvétetni, hogy az végrehajthatóságát maga korlátozza. A Staud által ajánlott szövegben egybként, amely igy vagy ehhez hasonlóan hangzanék: „A bíróság a felmondást április 30. napja hatályával érvényesnek kimondja, ha a bérbeadó a bérlő más lakásban való megfelelő elhelyezését biztosítja. Egyben kimondja, hogy az itélet alapján végrehajtást elrendelni csak akkor lehet, ha alperesnek más lakásban való