Magyar jogi szemle, 1929 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 5. szám - A bérleti viszony megszüntetésének jogi hatásai. Válaszom dr. Staud Lajos a m. kir. Kuria ny. tanácselnöke cikkére

179 — néha nem is a legjobb — polgári ruhában ülteti be a birói székbe s amely a tárgyalótermek felszerelése és általában a peres eljárás külsőségeiben az ünnepélyesség követelményeit talán a legnagyobb mértékben elhanyagolja. Hogy minden birónak nincs tárgyalóterme, azt megértjük, hiszen, amint kir. Kúriánk elnöke 1926. évi megnyitó beszédében ritka éleslátással emelte ki, a régi Írásbeli eljárásról a szóbeli peres eljárásra oly időben tértünk át, amikor a bírósági épületeknek ennek folytán szükségessé vált átalakításáról az ország válságos helyzetében fedezet hiánya miatt szó sem lehetett.7 Azt azonban már alig lehet megérteni, hogy a mai napig sem tellett a tárgyalóhelyiségekül szolgáló birói szobák mindegyikébe egy emelvényre sem, vagy legalább egy dobogóra, ami a per biráját külsőleg is a felek fölé emelje. Azután az is feltűnő, miért nem keresik ki az ilyen szobák kifestésénél a komolyabb tónust és az ünnepélyesebb hangulatot keltő szilieket. Nem ismeri az igazságszolgáltatás valódi kópét az, aki lekicsinylőleg mosolyog ezeken a dolgokon és talán ugy gondolja, hogy fejtegetésünk nem való egy ilyen komoly és diszes folyóirat hasábjaira, mert minden gyakorlati jogászember tudja, hogy igazságszolgáltatásunk színvonalát nem kis mértékben rontja meg az a körülmény, hogy a tárgyaló birónak, aki, — ne feledjük soha — ha a legnagyobb tudós és a legbölcsebb ember is, mégis csak ember, energiájának jelentékeny részét arra kell pazarolnia, hogy az előtte fellobbanó szenvedélyek fölött meg tudja tartani azt az uralkodó helyzetet, amely a talár, a birói emelvény hiánya s általában a környezet sivár szürkesége miatt a felek egy-egy keményebb összecsapásánál állandóan veszedelemben forog. Hogy az ünnepélyességnek mondott tényezői ebben a tekintetben mily könnyitóst jelentenének, azt gondolkodó és a tömeglélektanhoz bármi keveset értő ember előtt nem kell külön hangsúlyozni. Ha a birói eljárást ezekkel és hozzájuk hasonló pszichikai eszközökkel megerősitenők, ugy az eskü alatti kihallgatás intézményével sokkal eredményesebben élhetne, mint manapság. Természetesen azonban csak akkor, ha az iskolai, sőt az iskolán kivüli nevelés — ideértve a családok légkörét is — kellően előkészíti és termő erejében fentartja azt a talajt, amelyből a jogintézmény életerői fakadnak. És itt torkollik bele a bizonyításnak látszólag pusztán perjogi kérdése az általános kultúrpolitika széles folyamába, ahol útját ezúttal és ehelyt követni nem kívánjuk. A bérleti jogviszony megszüntetésének jogi hatásai. Válaszom dr. Staud Lajos, a m. kir. Kúria ny. tanácselnöke cikkére. Irta: dr. Bogdán Géza kir. törv. biró. A Magyar Jogi Szemle f. év februári számában, a 84. oldalon a lakásügyi rendelet magyarázatáról kiadott könyvem ismertetése keretében dr- Staud Lajos, hazai nagy jogászaink egyik legkiválóbbika szólott hozzá ahhoz a kérdéshez, melyet ugyanennek a folyóiratnak m. év november havi száma hasábjain: „Mikor 7 Dr. Juhász Andor évmegnyitó beszéde. Magyar Jogi Szemle. 1926. 75. lap. 13*