Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - Az illetékesség kizárólagosságának kétes esetei a polgári peres eljárásban

79 hogy az ügy a PP. X. címének a szabályai szerint intéztessék el. (PP. 638. II.) A felhívott törvényhelyek értelmében az illetéke sésíre mindez esetekben a PP. 621. Va irányadó vagyis a „bérlet tárgyának fekvése szerint illetékes járásbíróság utján'' kell a bíróság elé tartozó eljárást végezni. Az ingatlanra vonatkozó rendes bérleti perekre nézve a PP. 41. §-a az ingatlan fekvése helyét csak versenyző illetékességi okként határozza meg. De az ehhez tűzött miniszteri megokolás az, hoüy ..Az e (t. i. a 41.) §-ban foglalt illetékesség általában nem kizárólagos, a javaslat tizedik címében szabályozott eljárás azonban ezt kizárólagosan állapítja meg''. Ebből látszik, hogy a törvényalkotó szándóka a tárgyalt esetekben kizárólagos illetékességet kívánt létesíteni. A törvények miniszteri megokolása ugyan t'ontcs értelmező anyag. De azért még nem törvény. Ezért e körülmény a jelen esetben sem zárná ki az ellenkező értelmezést. De mert a törvényjavaslat tárgyalása során nem merült fel olyan adat. amely a megokolással ellentétes álláspontot támogatna ós mert a tárgyalt esetek részben peren kivü.i utón intéződnek el és a perenkivüli eljárások illetékességi okai a kizárólagosság felé hajlanak inkább, az itt tárgyalt illetékességet kizárólagosnak lehet érteni. Bár az ellenkező értelmezésnek is teret enged a törvény, mert az illeti késséget nem jelenti ki kizárólagosnak. ad H) Az ckirat megsemmisíttető eljárásban a PP. szerint illetékességi ok: a) Az okiratban kikötött teljesítő hely vagy b) Az okirat kiállítójának áltaJános illetékessége vagy c) Ugyanannak az okirat kiállításakor volt általános illetékessége. A németbirodlmi ZPO. 1005. §-ától ez annyiban tér el, hogy ott a teljesítés heye nem vagylagosan, hanem első sorban illetékosséiíi ok. Azonfölül anuck a II. bekezdése kivételként azt állapítja meg, hegy „Ha az okirat telekkönyvben bevezetett jogról van kiállítva, akkor a megterhelt dolog bírósága kizárólagosan illetékes''- Tehát általában az illetékesség nem kizárólagos. De nagy jelentősége itt nincs a kérdésnek, mert vagylagos illetékességi ckkjnt az általános illetékességi ok is fel van véve. Tehát amennyiben a PP. 749. §-ában meghatározott il.etékességi okok az itt fel nem sorolt többi kü önös illetékességi okkal szemben kizárólagosaknak te'kintődnének is, ezzel csak a többi különös illetékességi ok lenne kizárva. De mert a törvény ezt nem mondja ki, a kizárólagosságot itt sem lehet kétségtelenül megállapítani tekintve azt is, hogy a mintául szolgált forrásban csak egy kivételes esetben van kizárólagosság megállapítva. ad H) A végrehajtó eljárásban létesített illetékességi okok kizárólagosak. Ilyenek tehát: a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy f el fü ír vesztése iránti perben a végrehajtást elrendelő bíróságnak (PPé. 39. §.), igényperben a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságinak (1881:LX. t.-c. = VHT. 92. §.), az ingatlan végrehajtás alá vonásának megszüntetése iránti perben, helyesebben ingatlanra vonatkozó igényperben az ingatlan fekvése helyének (VHT. 168 PPé. 12. és PP. 39. §.), ingó vagyon átadása iránti véarehajtás során a végrehajtás megszüntetése iránti perben, helyesebben szintén igényperben a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróságnak (VHT. 216. §.), biztosító végrehajtás és zárlat által okozott kár megtérítése iránti perben a per bíróságának, esetleg a végrehajtást elrendelő bíróságnak (VHT. 236. ^. II. és 244. §. III.), a zárgondnoki végszániadás helyessége irnnti perszerü eljárásban a zárlatot foganatosító bíróságnak (VHT. 249. §. II. és 1912:VII. t.-c. 28. %) illetékessége. A VHT. ugyan nem mondja ki világcsan sehol sem, hogy 1*