Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 3. szám - A viszontvétkesség kérdése anyagi jogi megvilágításban. (H. T. 85. §. III. bekezdéséhez.)

66 jogi helyzet volt a minta, hogy: az egyik fél: a felperes ós a másikfél: az alperes. És ezzel magánjogilag teljesen szabatos helyzetet teremtett, inert a perjog- keretébe tartozik a peresfelek perjogi helyzetében elöal Iható variáció és az ennek megfelelő elnevezés. A felperes keresetétől elállhat s marad egyedül a viszontkereset. De a viszontkeresettél szemben a felperes ujabb pert tehet folyamatba a legújabban felmerülhető bontóok alapján s mindezekben a helyzetekben a magánjogi szabály ugyanaz: a H. T. 85. §. L, II. és III. bekezdése, valamint a H. T. 76., 78—80. §-ai. Ámde eze'k a variációk csak az első bíróság előtt alakulhatnak ki, mivel a Pp. 677. ?-a rendeli: Á 'fellebbezési eljárásban sem viszontkeresetet támasztani, sem (uj bontásokat érvónyesiteni) nem lehet. Ez a körülmény — a bontóper egységességének elve mellett — a vétkesség elbírálásánál közjogi erejű akadály, tehát az anyagi igazság megköveteli, hogy a házasfelek vétkességének egységes elbírálásához a megfelelő remedium kezeltessék és megadassék. Itt, ezen a ponton ugrik előtérbe: a viszontvétkesség nagyfokú jelentősége viszontkereset nélkül (jóllehet ez az első fokon is érvényesíthető). Ennél a pontnál Ballá Ignác ur a törvény indokolásából kiindulva érdekes szempontokat világit meg, azonban: azok az esetek, amelyeket a törvény indokolása a házasság erkölcsi tartalma szempontjából kiemel s amelyekre dr. B. I. ur utal. ezek eshetőségek, amelyeken tul az eshetőségeknek még meg nem állapitható eseteivel állunk szembe, a fenti perjogi akadályokra is tekintettek • A viszontvétkesség az első bíróság előtt tényleg a viszontkereset helyett is igénybe vehető, de a kereseti jog elnyerése okából nem csupán erikölcsi szempontokból, hanem már az első bíróság előtt perjogi kényszer folytán is érvényes ülhet. A fellebbezési bíróság előtt is, kényszer-helyzetben, gyakran válik a viszontvétkesség iránti kérelem az anyagi igazság mentő eszközévé, mivel itt viszontkereset már nem emelhető.12 E fejtegetések eléggé változatos képét nyújtják annak, hogy a liázasfelek perjogi helyzetének változása dacára az anyagi jog csak a vétkesséa kérdését kívánja eldönteni. A H. T. 85. §. I. bekezdése éppen ezért a házasfelek perjogi állására nem is utal. A szabályt a perjogi fogalmiak igénybe vétele nélkül is felállít hattá. A törvónyszövegezési technika azonban a H. T. 85. §. II. és III. bekezdésében már a perjogi fogalmat nem kerülte el. Dr. B. I. ur a törvény felhivott indokolásából arra a következtetésre jut: hogy a törvény csakis annak a házastársnak akarja 12 A gyakran évekig húzódó per folyama alatt is felmerülnek bontó tények, azonban a peres felek önálló bontóokként nem érvényesitik, ellenben viszontvétkességi oknl a fellebbezési eljárásban érvényesíthetik, meri hisz ezek: a felbontás alapját képező bontóok keletkezésekor még fennállottak — mert hisz valójában azután keletkeztek. Természetesen semmi sem áll útjában annak, hogy a bontóper alatt keletkezett bontási ok önálló perben érvényesíttessék az ellenféllel szom ben. Erre is áll a Pp. 233. $-a. De a Pp. 491. §-a is figyelembe veendő.