Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - Szovjetoroszország magánjogi intézményei

20 akik az orőkhsugjé 'halála előtt legalább egy éven át az örökhagyó* által lettek eltartva (418. i). Törvényes öröklés esetén a hagyatéki vagyon e személyeket egyenlő részben illeti meg. Az örökhagyónak joga. van vagyona felett végrendelkezm. Végrendelkezési joga azonban csak addig terjed, hogy azon személyek közt, akiket a törvény törvényes örökösül ismer el, osztályt tehet, hagyományokat rendelhet, vagy pedig azokat, illetve azok egyikét-másikát az öröklésből kizárhatja. Ebben az esetben az örökség egészben, vagy részben az államét illeti meg'. Egészben az államra száll a hagyaték akkor is, ha a jogosult örökösök hat hónapon belül nem jelentkeznek. Ezek közt a hatíirok közt a végrendelkezés j jog korlátlan, a kötelesrész intéziményét a szovDetjog nem ismeri. Az örö'kös, ideszámítva az öröklő államot is, az örökhagyó tartozásaiért csupán a reá szállott örökség értékének erejéig" felelős. Az örökhagyó hitelezőinek hat hónapon belül követeléseiket kereseti joguk elvesztésének terhe mellett kell jelenteni. A szovjetmagánjog legtartalmasabb része a kötelmi jog. amely csekély eltéréssel nvugateurópai alapelveken épül fel. Rendelkezéseinek legnagyobb része dispositiv, a felek autonóm akaratéit respektáló, csak kivételesen kényszerítő, cogens ott, ahol azt a törvény külön kimondja. Tiszta magánjogi alapokon nyernek szabályozást a következő ügyletek: Ajándékozás, Dologbérlet, Vétel, Csere, Műbérszerződés, Kezesség, Megbízás, Társasági szerződésok, Biztosit;'is, Jogalapnélküli gazdagodás, Kártérítés, Váltó és Bank; hitelügyletek. Nincsenek szabá'yozva, a: Haszonkölcsön, Alkuszi ügylet. Dij'kitüzés, Megbizásnélküli ügyvitel, Letét, Fogadósi felelősség. Játék, Fogadás, Megbizás. Hasonlóképpen hiányzik a munkabérszerződés, amelv külön törvényben nyer szabályozóst, Köztndoméisu, hog-y Szovjetoroszország pénzének a rubelnek, is megvolt a maga elértéktelenedéisi és szanálási korszaka. Ehhez képest Szovjetorosizorszáff gazdasági életét is foglalkoztatta és foglalkoztatja a „valorizálás" problémája. A valorizálrs elvéinek elsmerésére vall a Ptkv. 110. §-a. Ez a § a kamatokról rendelkezik. Megállapítja, hogy a törvényes kamat mérve évi 6% és kimondja, hogy a kamatot a tőkének aranyrubelekben kifejezett egvenértéike titán kell fizetni, amely rendelkezésben a valorizálás gondolata jut kifejezésre. Egyébként a szo-vjet-'birós-'lgok gyakorlata kövei k.zetesen alkalmazza a valorizációt és pedig az adós terhére a jogalap nélküli gazdagodás elevei szerint. Ezen nvugateurópai jellegű kötelmi jogi szabályok mellett újból életre kapott a forradalmi Kommunizmus alatt teljesen romba döntött ipar. Csa.khoey régi ig-azság az, hogy a rossz törvény sem csinál nagy bajt jó bíró kézéiben, viszont a leajobb törvény is csütörtököt mond, ha az azt végrehajtó közegekben nincs meg a szükséges kéipeesiéff. vagv pednr ami még en^«l i,s sokkal nagyobb hiba, a jó szándék. Az uj magánjogi kodifikáció üdítő hat-Va alatt szép fejlődésnek kezdett indulni az ip'iri élet. A nagyobblendületet azonban lehetetlenné tette az, hogy a. nagyipar túlnyomó része ma is állami vállalkozás. A névlegesen kereskedelmi alánokra helyezett az ..truist"-ö!knek nevezett állami vállalatok vezetése azonban i^en tákol áll attól, amit kereskedelminek lehe+ne nevezni. A vállalatok vezetését ésééz tömeg szakérte1 cni néiküli nroletár hizott-ás- intézi amelv azután akadékoskodásaival a termelés normális funkcionálását lehetetlenné teszi. Kuriozninként említem, hog-v egy hivatalos közs-azcl-\sági láp közibe szerin!. a ChmidMéle ekaterinovkai bánya szivattyúkat rendelt az lllol**kes ..tri^f'-nél1 és nem kevesebb, mint k<^t évre voH szükség- amig^ a rendelés a „trust" összes intéző, rendelő, biráló. felülbíráló és