Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - Az ember élete elleni bűncselekmények és a párviadal. Irta Angyal Pál

238 gyermek törvényes házasságból származott volna. A B. T. K. 82. §-a erészben alkalmazást nem nyerhet, mert a cselekménynek nem súlyosabb, da enyhébb beszámítását okozó ténykörülményre vonatkozik a tévedés. A továbbiakban tanítja szerző, hogy a párviadal vétségének nő is lehet alanya. Szerzőnek ezt a nézetét más kiváló jogászok is osztják, a magam részéről azonban alig hiszem, hogy a nők mérkőzését a bíróságok párviadalnak minősitenék. Miért? Mert a párviadal fogalmát a törvény nem határozza meg. Helyesen utal szerző arra, hogy a fogalom meghatározásánál a társadalom körében kialakult s ma uralkodó közfelfogásra kell támaszkodni. A ma uralkodó közfelfogás szerint pedig párviadalt csak férfiak vívhatnak, nők nem. A joggyakorlatot szerző e művében is élénk figyelemmel kiséri. Foglalkozik a Kúria amaz ujabb gyakorlatával, mely szerint az erős felindu* lásnak, mint minősitő oknak megállapítása elvileg nem zárja ki, hogy az erős felindulás nagyobb foka enyhitő gyanánt is figyelembe vétessék A joggyakorlatnak ez irányát elméletileg nem kifogásolja, az elv gyakorlati megvalósítását azonban nehezen tartja keresztülvihetőnek (40. 1.). Ezt a nehézséget a magam részéről nem látom. Ugyanis az erős felindulásnak, mint minősitő oknak megállapításához a felindulásnak bizonyos foka szükséges. Ha a felindulás ennél lényegesen nagyobb, akkor a biró ezt a büntetés kiszabásánál egyhitő gyanánt is figyelembe veszi. Gondatlanságot talál megállapíthatónak, mikor az újszülött halála annak következtében áll be, hogy az anya a szüléshez a szükséges segély igénybevételét elmulasztja s a tőle várható óvintézkedéseket nem teszi meg. Ily esetekben a Kúria tényleg több ízben (B. J. T. LXXI. 31., LXXVIII. 12. 1.) gondatlanságot állapított meg, más esetekben (B. J. T. LXX. 71., LXXI. 30. 1.) azonban ugyanezen az alapon megállapította az ölési szándék fennforgását. Számos kérdéssel foglalkozik szerző de lege ferenda is. E részben különösen felhívom a figyelmet a magzatelhajtásra vonatkozó fejtegetésekre (70—74. 1.). Az előszóból azt tudjuk meg, hogy A becsület védelméről szóló füzetből pár hét alatt közel ezer példány fogyott el. Nincsen kétségem aziránt, hogy a jelen füzetre hasonló kelendőség vár. Degré Miklós. Magánjog, Hiteljog, Polgári Törvénykezési Jog (M. H. P.) cim alatt néhány héten belül hagyja el a sajtót a Magánjog Tára, a Hiteljog Tára és a Polgári Törvénykezési Jog Tára eddig megjelent köteteiben közölt határozatok rendszeres mutatója, mely a Büntetőjog Tára közkedveltségnek és nagy elterjedtségnek örvendő mutatóihoz hasonlóan, lényegesen meg fogja könnyíteni az alaki és anyagi magánjogra nézve — ideértve a hiteljogot is — az említett határozatgyüjtemények eddigi köteteiben megjelent határozatoknak és végeredményben az 1919 óta az említett jogterületeken kifejlődött egész bírói gyakorlatnak áttekintését. A gyűjtemény jelentőségét fokozza, hogy a Magyar Jogi Szemle három említett határozatgyüjteményének régebbi kötetei részben már teljesen elfogytak és igy az e kötetekben közölt határozatokra vonatkozó utalások és ezek alapján átnézendő anyag e gyűjtemény révén lesz ismét hozzáférhető az emiitett határozatgyüjtemények olvasóinak. Tekintettel arra, hogy a Magyar Jogi Szemle néhány hónappal a proletárdiktatúra bukása után, 1919 év végén indult meg és igy a világháború és a forradalmak lezajlása