Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A nemzetközi döntőbíróságok és bíróságok határozatainak kötelező ereje illetékességük kérdésében, különös tekintettel az erdélyi földbirtokreform végrehajtása tárgyában felmerült magyar-román vitás esetre

208 X. Az ép emiitett szubjektív és az objektív mérték közötti különböztetés egyébként már a régebbi, nagyon elterjedt tanításnak is a nem tudatos alapja. így Vatel, ennek a felfogásnak a megalapítója, ezt írja: „ si par une sentence manifestement injuste . . . . . les ^rbitres s'étaient eux-mémes dépouillés de leur qualité, leur jugement ne mériterait ancune attention, on ne s'y est soumis que pour des questions douteuses . . ."28 Az ő nyomán Gore megbízott az I. alatt említett Betsey esetben azt mondja: „ .... II est contraire á la foi des traités de ne pas se soumettre á la sentence des arbitres, excepté si elle est manif estement injuste . . ."'9 Ugyanezt a felosztást találjuk ma pl. Lapradelle-nél és Politis-nél.30 Máshelyütt Politis azt kívánja, hogy az exoés de pouvoir legyen „certain et indiscutable".31 Ámde Kaufmann Erich-hel azt kell mondanunk: „A hatáskör túllépésének „bizonyosságáról" és „indiskutabilitásáról" a hágai ítélet esetében bizonnyal nem lehet beszélni."32 Ennek bizonyítékául elég arra a számos kiváló nemzetközi jogi tekintélyre — amilyen Bellot, Borchard, Dupois, Kaufmann E., Lapradelle, Pillét, Scelle és Vallotton — utalni, akik a T. A. M. hatáskörét kérdésünkben mindannyian behatóan védelmezték.33 XI. Ha azonban sem az érvényben álló nemzetközi jog, sem a Vattel-ig visszamenő doktrína értelmében nem forog fenn excés de pouvoir, akkor a Nemzetek Szövetségének Tanácsa kötelezve van arra, hogy a T. A. M. működéséről gondoskodjék. Bizonnyal megkísérelheti előbb, hogy a Paktum 11. cikkének 2. bekezdése értelmében a felek között barátságos megegyezést hozzon létre. Az ilyen azonban merőben a mindkét fél jóakaratától függ. A Tanácsnak nincs hatásköre arra, hogy az ilyen megegyezést; az egyiiik vagy másik pereis félre rákényszerítse. Ha tehát a közvetítés meghiúsul, akkor a Tanács a Paktum 13. és a trianoni békeszerződés 239. cikke értelmében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni oly célból, hogy a bírósági eljárás rendes menete biztosittassék. (Lezárva 1928 február 18-án). 2S I. h. 28 I. h. 30 Eecueil des arbitrages internatiouaux. II. p. 51. 31 Justice internationale, p. 92. Bizonytalan ellenben G. Sahiioli: La corte permanente di giustizia internationale. Estratto della „Rivista di diritto internazionale". 132. s köv. 1. 1923/24. Anzilotti: Corso di diritto internazionale III., akire Salvioli hivatkozik, számomra, sajnos, nem volt hozzáférhető. 32 I. h. 1246. 1. 33 La reformé agraire roumaine en Transylvanie devant la Justice internationale et le Conseil de la Société des Nations. Qnelques opinions, Paris, 1928. és Zeitschrift für Ostrecht, i. h.