Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 6. szám - A nemzetközi döntőbíróságok és bíróságok határozatainak kötelező ereje illetékességük kérdésében, különös tekintettel az erdélyi földbirtokreform végrehajtása tárgyában felmerült magyar-román vitás esetre

MAGYAR JOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Naphegy-utca 21. Telefonszám: J. 390—83. Egyes szám ára a melléklapokkal 2.40 P. 6 szám ára az első félévre 12.— P. 6. szám. Budapest, 1928 június hó. IX. évfolyam. A nemzetközi döntőbíróságok és bíróságok határozatainak kötelező ereje illetékességük kérdésében, különös tekintettel az erdélyi földbirtokreform végrehajtása tárgyában felmerült magyar-román vitás esetre. Irta: Dr. Verdross Alfréd, a wieni Tudományegyetemen a nemzetközi jognak nyilvános rendes tanára, a Zeitschrift für öffentliches Recht szerkesztője. Fordította: Dr. Horváth Barna, a szegedi Tudományegyetemen a jogfilozófiának s a budapesti Tudományegyetemen az etikának magántanára. Tartalom: I. Az összes döntőbírói határozatok kötelező voltáról szóló tanítás (Grotius, Pufendorf). Az excés de pouvoir elméletének megalapítása Vattel által. Az elmélet fejlődése az I. hágai békekonferenciáig. II. Az idevonatkozó orosz indítvány ezen a konferencián. A Comité d'examen felfogása. A hágai akták idevágó eredménye. Az Orinoko-eset a hágai döntőbíróság előtt. III. A szerkesztők akarata és a nemzetközi vitás esetek békés elintézése iránti megállapodás 73. cikkének szóhangzata. Az anyagi és alaki excés de pouvoir. Illetékességi határozat a) szerződési alap nélkül, b) szerződésre való látszólagos hivatkozás mellett, c) valamely, habár esetleg téves, szerződésmagyarázat alapján. IV. A 73. cikk subsidiárius érvényessége. V. A magyar-román eset tényállása és az irányadó szabályok. VI. A Tanács kinevezési kötelezettsége elleni ellenvetések és azoknak visszautasítása. VII. A trianoni szerződés 239. cikkének jelentősége. VIII. A Tanács általános kötelezettsége a döntőbírósági határozatok végrehajtása iránt. IX. Az excés de pouvoir megítélésének subjektiv és objektív mértéke. X. Az eset vizsgálata a Vattel-ig visszamenő doktrína álláspontjáról. XI. Közvetítő és bírósági eljárás. A Népszövetségi Tanács kötelessége. I. Már az Amerikai Egyesült Államok ós Nagybritannia között a Betsey eset (1804 február 24.) alkalmából keletkezett vitában hozott határozat1 óta az az alapelv kezd keresztültörni, hogy a döntőbiróságok, a hatáskörüket megalapitó szerződés eltérő rendelkezéseinek hiányában, maguk vannak jogosítva annak vizsgálatára, hogy valamely kérdés illetékességük körébe esik-e vagy nem. 1 Lapradelle és Politis: Recueil des arbitrages internationaux. I. p. 66. s köv. 1.