Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 5. szám - Ujabb néhány szó a biztosítási novella (1927. évi X. t-c.) átmeneti intézkedéseihez

190 tására és minden forgalom megszüntetésérc kötelezi a Szövetség tagjait. Ezek után rátért az előadó ama szabályzattervezet ismertetésére, amelyet az Association központja állásfoglalás végett megküldött és amely a f. év augusztusában Varsóban megtartandó teljesülés napirendjére is ki van tűzve s kimutatta, hogy az teljesen ab angol jogfelfogást tükrözi vissza és igy ellentétben áll a mi világnézetünkkel és azzal a gyakorlattal, amelyet a háború egész tartama alatt következetesen folytattunk s amely arra szorítkozott, hogy csak védekezésként és megtorlásként alkalmaztunk ilyenféle rendszabályokat ellenséges állam polgáraival szemben. Konkluziókép előterjesztette ellentervezetét, amely a Eousseau-féle bölcseleti elveken nyugszik és a háborúnak a magánjogi viszonyokra való kihatását lehetőleg korlátozni igyekszik. IRODALOM. A földreform akut problémáinak okai és orvoslásuk. Irta: DrMedvigy Gábor, bpesti ügyvéd. Ebben a jogpolitikai tanulmányában szerző igen aktuális kérdéssel behatóan foglalkozik. Szerző a földbirtokreform-törvényeket és az azok alapján létesült állapotokat szigorú, de teljes objektiv birálat tárgyává teszi, még pedig jogi és filozófiai, magas szinvonalon áló érvelésekkel, de ezenfelül a bajok orvoslása céljából is konkrét javaslatot tesz. Bevezetésében rámutat arra, hogy milyen kár volt egyfelől az, hogy ilyen fontos ügy rendezésébe politikumot vittek bele és hogy a történelmi jogrendtől eltértek, amely utóbbi mint utogondolat végigvezet az egész, tanulmányán. Szerző nem elvi ellensége a földreformnak, de ennek helytelen keresztülviteléből és az ennek alapjául szolgáló fent már emiitett főokokból kénytelen a földreformunknak sok hátrányát levezetni, mert főkép a jog előtti egyenlőség és a tulajdonszentség elvét látja megsértve. Ebből kifolyólag rámutat főkép a következő hibákra, hogy a törvény egy társadalmi osztály favorizálásával kasztrendszert szolgál, hogy a kisajátításon („megváltás") tul az elővásárlási jog révén és adásvételi ügyletek tudomásulvételének megtagadása által a szabadrendelkezési jogot hatályon kivül helyezi, továbbá, hogy az állam kisajátítási jogát kártalanítási kötelezettség nélkül megállapítja. Mindezekből folynak, szerző szerint, a következő károk: az egyéni tulajdon érinthetlenségén nyugodott gazdasági rendnek megzavarása hátrányosan befolyásolta a termelést éppen akkor, amikor arra legégetőbb szükség lett volna; az ingatlanforgalom megkötése épen a legnagyobb pénzinség idején kizárta a nemzetközi hitelünket, amely nálunk főként a földbirtokon nyugodott és ugyanaz a körülmény lenyomta a föld árát, ami a nemzeti vagyonmérleget az aktívákban csökkentette; továbbá a financiális megoldás kérdése el lett hanyagolva; egyik célul hirdetett szociális békét pedig diszkreditálva, a munkaadó és munkás közti — eddig békés — viszonyt is megzavarta. Ezután vázolja szerző többeknek, különösen a financiális kérdésre vonatkozó, nézetét, ezután a váltságföldek sorsára és ezzel kapcsolatban az állam szerepére, továbbá a záloglevelekre és állami kötvényekre áttér stb. Mindezt itt részletesen előadni már helyszűke miatt sem lehet, miért is kiemelem még a szerző által javaslatba hozott orvoslási módozatok. Az orvosolhatás előfeltétele a földbirtokreformról szóló törvények törlése és az 0. F. B. megszüntetése. Utóbbira nézve nem azért szükséges a megszüntetés, mivel feladatának nem felelt volna meg, hanem azért, mert feladata befejeződött és rossz törvényből még a legkiválóbb biróság sem csinálhat jót. Ezért ellenzj is részletes indokolással egy más birtokbii'óság felállítását.