Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / 5. szám - Értékjog és zálogjog. 3. [r.]
megvalósítaná. Hiszen a jogosult nyilván akkor is gyakorolta a jogiát, amikor végeredményben seammlt siem kapott és akkor nem lehet azt moadami, hogy ő mégis a maga számára, értékesített vagy tett pénzzé valamit. Nem szólva arról, hogy a jogintézmény céljának a. jogintézmény fogalmi elemévé tétele már önmagában sem helyes,4" az előadottak világítják meg, hogy nem tartható Dermburgnak az a megállapítása, hogy a zálogjog különböző eseteit éppen ugy a cél közössége foglalja össze egységbe, mint az ajándékozást.47 Ha ugyanis valamely jogintézményt a célja jellemez, akkor ahoz, hogy valamely tényálladékot az intézmény körébe vonjunk, az is szükséges, hogy a oél csakugyan meg is valósuljon. Az ajándékozás célja vagyoni előny nyújtása, de nem is lehet ajándékozásról szó, ha a vagyoni _ előny nem következik be-.48 Nem lehet tehát a zálogjog jellemzője — amint Demiburg mondja: — „Kealisierung der Forderung", mert zálogjog akkor is van, ha semmit sem realizál. V. A telekkönyv jelentősége. Hogy a zálogjog jogosultja legtöbbnyire49 nem gyakorolhatja a főjogát nyomban, hanem csak bizonyos idő elteltével, amikor t. i. már joga van azt a pénzösszeget megkapni, amelynek erejéig a oénzzététel jogát megfelelő rangscrbeli helyzeit, illetőleg megfelelő pénzösszeg elérése esetében a maga javára gyakorolhatja, már keletkezésekor sem teszi a zálogjogot jövőbeli joggá- A jövőbeli jogként való felfogás közvetlenül azt eredményezné, hogy a később alapitott, de korábban lejáró követelést biztosító zálogjog rangban megelőzné a korábban alapitott, de későbben lejáró követeléshez kapcsolódó zálogjogot, aminek megelőzését csak ugy lehet elérni, ha ilyen esetben a zálogjog tulajdonkópeini keletkezésének időpontjául ily módon felvett időpont előtt egy önálló, járulékos jogot — a rangsor jogot — vennénk fel. A zálogjog egységének ily megbontására azonban nincsen szükség', mert az emiitett jelenség nem érinti a zálogjog lényegét, hanem csupán ,a zálogjog rendszerinti gazdasági felhasználásának a következménye: Nincs jövőbeli jogról szó még akkor sem, ha a zálogjog mögött lévő követelés maga is csak feltételes vagy jövőbeli.50 A g-yaikorlati élet emiitett jelensége, az időbeli különbség a jog keletkezése és a jog tartalmának teljes kiélése között, egy a különböző korokban és különböző jogrendszerekben különböző módon megoldott jogpolitikai kérdés felmerülését vonja szükségképen maga után. Kendezni kellett, hogy mily eszközökkel legyen megvédve a közbenső időben a zálogjog jogosultjának dologi 40 V. ö. Demelius i. m. 57. 1.. Windsclieid i. m. 132. 1.. továbbá Örtraann i. m. 441. 1. 47 V. ö. 19. jegyzettel. 48 Hogy az átváltalt terhek következtében a mega jándékozott a vagyoni előnytől eleshetik, más kérdés. 49 Nem mindig van meg az időbeli különbség a zálogjog megalapítása és a pénzzé tétel gyakorlására vonatkozó jog megnyitása között. Nincs ilyen időbeli különbség pl. az antichresis, a Satznng és a közvetlenül bekebelezett végrehajtási jelzálogjog esetében. 50 V. ö. erre nézve Leo Sternberg: Die Hypothek für eme künftige oder bedingte Forderung (Ihevings Jahrb. 62. k. 408. és köv. 1.). Szerző kimutatja különösen azt is, hogy ezt a kérdést jelzálogjog esetében nem lehet másképp megoldani, mint kézizálog esetében. (Reichsgericht gyakorlatának kritikája: 415. 1.)