Magyar jogi szemle, 1928 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A békeszerződésben foglalt likvidációk hatásköri jogszabályai. 1. [r.]

8 jogokat és érdekeket. Feltűnik, hogy a b) pont nemcsak a szövetsége&a& J*é£i (tehát nem átengedett) területén, hanem ,.a jelen szerződés értelmében nekik átengedett területeiken'' is megengedi a magyar honosok javainak lefoglalását és felszámolását, noha a 250. cikk, — amely éppen kivéteit statuál a 232. cikk alapján a régi területekém gyakorolható felszámolásokkal szemben az átengedett területekre nézve — egyenesen tilalmazza a Bsz.-sel átengedett területeken a hasonló rendszabályokat. Az átengedett területekre vonatkozó felszámolásokról tehát két ellentétes, egy megengedő ós egy tilalmazó jogszabály rendelkezik a Bsz. szerkesztőinek nagyobb dicsőségére. A Bsz. e két rendelkezésében látható ellentét megoldása azonban nem lehet kétséges, ha szem előtt tartjuk a St.-Germain-i Bsz. szerkesztésénél a két békedelegáció között ebben a kérdésben folytatott iratvállást. Eltekintve attól a közkeletű jogtételtől, hogy az általános jogszabállyal szemben a speciális szabályban foglalt rendelkezés irányadó, tehát a k32, cikkben irt általános felszámolási jogositvány a 250- cikkben foglalt tilalommal szemben nem érvényesülhet, a békedelegáció emiitett iratváltás-anyagának tanulmányozásából is csak azt a következtetést kell levonnunk, hogy a 282. cikkben az átengedett területekén levő. a központi hatalmak állampolgárainak tulajdonában álló javak lefoglalása és felszámolása tekinteteben adott jogositvány kizárólag elnézésből, felületességből maradt benn e cikkben, Egyanis, amidőn az osztrák bekedelegáeióval a békefeltételek közöltetlek § ezek között volt a szövetséges hatalmak likvidáeiós joga nemcsak a régi, hanem az átengedett területeken fekvő ellenséges javak tárgyában is. az osztrák békedelegáció az ebben rejlő veszélyeket felismerve, 1919. június 23-án jegyzéket intézett a békedelegáció elnökéhez, Georges Clémenceau-boz, amelyben kidomborodik az a felfogás, hogy amennyiben az átengedett területeken a szövetséges hatalmak likvidáeiós joga fenntartatnék, az osztrák állam nem volna abban a helyzetben, hogy a Bsz-ből reáháramlő kötelezettségeket teljesíthesse. „D'aprés les conditions de paix TAutrich allemandé conservait une population de 6 millions sur les 52 millions que comptait l'ancienne monarchie danubienne; enlever á ces 6 millions d autriphiens allemands toutes leurs propriétés qui se trouvent sur le territoire des Etats nouvellement formés équivoudrait, á peu prés, á la perte de la totalité de leur fortune privée." Ezekkel a szavakkal okolja meg az osztrák békedelegáció a megalkotandó Békeszerződésből folyó kötelezettségek teljesítésének lehetetlenülésére vonatkozólag felállított tételet. A szövetséges hatalmak a válaszadással nem késtek sokáig, mert már az 1919. július 8-án kelt note méltányolván az előbbi osztrák jegyzékbén foglal í megfontolásokat, közli az osztrák békedelegációval, hogy a dele gáció kívánságainak hajlandó eleget tenni: „Elles eonsidérent que les observations en ouestíon ne sont pas sans valeur et elles ont, en conséquence. déeidé de supprimer Tart. 49 la partié teláuses économiques) du projet de Traité précédemment eommunique, et d'y substituer Tart. suivant qui donne rleine satisfaction au désir que la délégation autrichienne a exprimé en cetté matiére, dans la note ci-dessus mentionnée: Nonobstant les dispositions de Vart. 32 et de l'annexe á la seetion 4 de la partié X (clauses économiques), tous les biens, droits et intéréts des ressortissants autrichiens ou des campaiginies contrőlées par eux, situés dans les territoires qui faisalent partié de raneier.ine monarchie austro-hongroise, ne seront pas soumis á rétention ou liquidaticn par áúplication desdites dispositions. Les biens, droits et intéréts dont il est fait ici mention ne eomprennent pas les biens qui sont visés á l'art. 12 de la partié XI (clauses fmanciéres)."